Tudományos Demokrácia Pártja racionalizmus - befolyásolás helyett, tudásmegosztás, összefüggések keresése, folyamatos kommunikáció a megegyezésig, hogy végül erkölcsösek lehessünk

szoclib regi blog

aggály
Adatvédelmi szempontok
2008-09-20 21:10

Tegnapi bejegyzésemben az adózók nyilvántartásának szükségességéről írtam, talán nem túl pontosan fejezve ki a lényeget, hiszen antipoligrupo a következő megjegyzést fűzte: "Egy ilyen "szuper-adatbázis" létrehozása szvsz. adatvédelmi szempontból aggályos...". Bár a hozzászóló sem részletezte, hogy milyen szuper adatbázisra gondol, de mivel kettő ilyen adatbázisról szóltam, mindkettőről írok pár újabb gondolatot, elsősorban adatvédelmi szempontokat szem előtt tartva.

Az egyik szuper-adatbázis az APEH-nél nyilvántartott bevallások tömege, ami a jövedelemadót tekintve jelenleg is létezik. Az általam javasolt megoldás két részletben különbözik ettől, egyrészt hogy a bevallásokat az APEH engedéllyel rendelkező könyvelő cégek küldik be elektronikusan, másrészt, hogy minden állampolgár köteles bevallást készíteni. Az adatok előzetes feldolgozásának könyvelő cégek számára történő átadását pontosan adatvédelmi szempontból tartom szükségesnek, hiszen a független irodák az ügyfeleik érdekeit fogják képviselni, az APEH pedig csak az elő-feldolgozás utáni adatokat kapja meg, tehát a teljes népességre kiterjedő adatbázis csak annyiban áll majd az állam rendelkezésére, amennyiben ez az adózás későbbi ellenőrzéséhez szükséges. Mindössze az ellenőrzéskor juthatnak a részletes adatok az APEH, így az állam kezébe, ami lehetetlenné teszi az érzékeny adatokkal való törvénytelen visszaélést.

Komolyabb aggályokat okozhatott az a kijelentésem, hogy a vagyoni állapotról szóló bevallásokat is csatolni kell a bevallásokhoz, márpedig a vagyoni helyzet részletei mindenképpen érzékeny személyes adatoknak számítanak. A vagyoni részleteket is tartalmazó szuper-adatbázis létrehozása valóban törvényellenes lenne, hiszen az Adatvédelmi Törvény 5.§ (2) pontja szerint "Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig". Tehát az APEH csak az adóellenőrzéshez szükséges mértékben kezelheti a vagyoni adatokat. Nem tartozik rá a vagyonrészek pontos megnevezése, csakis azok jövedelemtermelő képessége. A könyvelő cégek az adózó által megadott adatokból és az APEH által kiadott segédletekből megállapítják a különféle vagyonrészek jövedelemtermelő képességét, és csak az összesített adatot továbbítják az APEH felé. A számítások alapjául használt részletes adatokat persze az adózónak hitelesített elektronikus formában meg kell őrizni a jelenleg is érvényben levő öt évig. A könyvelő cég adatkezelő tevékenységet csak a bevallás elkészüléséig végezhet.

A tegnapi írásomban szereplő másik szuper-adatbázis az Államkincstár által nyilvántartott adatsor, amely tartalmazza minden állampolgár tartozik-követel számláját, de csakis az adóalap, az adókötelezettségek és befizetések, valamint az állami támogatások összegét. Ez az adatbázis is megfelel az igazságos támogatási rendszer "céljának megvalósulásához elengedhetetlen [...] mérték" követelményének, hiszen a TDP politikája szerint a nyilvántartás célja az, hogy csakis a rászorultakat támogassa, de ezt a támogatást is mint kamatmentes kölcsönt folyósítsa, amit csakis abban az esetben nem köteles a támogatott visszafizetni, ha teljes élethosszon keresztül fennáll a rászorultsága.

Problémás lehet még az, ha az Államkincstár adatbázisából adatokat kér le az ügyintéző, amikor meghatározza az ügyfél által fizetendő illeték alapösszegét. Már az államigazgatásról szóló szövegemben említettem az illeték eszközének felhasználhatóságát az állami köztisztviselők teljesítményének mérésére, tegnap pedig azt mutattam meg, hogy ha magasabb alapösszegű illetéket kell fizetni az adószabályok megszegőinek, akkor ez is javítani fogja az adózási fegyelmet. Természetesen adatvédelmi szempontok betartására szükség van. Az ügyintéző nem kérhet le részletes adatokat az Államkincstár adatbázisából, mindössze azt, hogy a normál, vagy az emelt összegű illetéket kell fizetnie az ügyfélnek az adott állami szolgáltatásért.