Tudományos Demokrácia Pártja
racionalizmus - befolyásolás helyett, tudásmegosztás, összefüggések keresése, folyamatos kommunikáció a megegyezésig, hogy végül erkölcsösek lehessünk
szoclib
regi blog



muszáj
Játsszuk azt, hogy válaszoltok!
2008-09-25 20:40

Tegnapelőtt a kritikus tömegről, tegnap arról írtam, hogy mit akar az SZDSZ. Ma nem volt túl sok időm erre a blogra, de a következő szövegem előtt muszáj elolvasnotok Felkai Gábor: Búcsú a szociológiától című dolgozatát. Vajon mit fogok belőle kihozni? Az éjszaka folyamán lehet tippelni! (mindenképpen számítok Tokfalvira a 2.A-ból :-)

Segítségként itt egy idézet belőle (kiemelés nélkül):

"A diszkurzív jogelmélet válaszai a liberális és a republikánus válaszok közös halmazában fogalmazódnak meg.
1. Eltéro jogfelfogások. Liberális nézetek szerint a jogrend értelme abban van, hogy világosan megmondja, mely esetekben milyen egyéneket milyen jogok illetnek meg. Republikánus megközelítésben a szubjektív jogok egy objektív jogrendnek köszönhetik létüket, amely szavatolja a polgárok egyenjogú együttélését.

2. Az emberi jogok eltéro konceptualizálása. A liberalizmus felfogása szerint a legfobb veszély a többség diktatúrája. Ezért az emberi jogok, melyek a fiktív természetjogban gyökereznek, elsodlegesek, minden más jogot megelozoek. E modell nem számol a magánszemélyek horizontális dimenziójával, illetve a túlsúlyos szervezetek hatalmával. A republikánus nézet az állampolgári önszervezodés instrumentalizálhatatlanságának önértékét hangsúlyozza, ezért úgy véli, hogy az emberi jogok csak egy-egy tradíción belüli elemekként lehetnek kötelezo érvényuek.

3. A politikával kapcsolatos nézetek. Míg a liberális felfogás ismét az államtól való védelem igényét hangsúlyozza, állam és piac szigorú elválasztását, addig republikánus megközelítés szerint a politika fogalma a közjó megvalósításán buzgólkodó állampolgárok önmeghatározásával hozható összefüggésbe. A liberalizmus szerint a politika nem más, mint harc a pozíciókért; az akaratképzés pedig csupán az uralom legitimálására szolgál. A szavazatok ugyanúgy politikai üdvjavak preferálását jelzik, mint a fogyasztók preferenciái a fogyasztási javak piacán. Republikánus felfogás szerint a politikai akaratképzés nem a piaci viszonyokat idézi, hanem a közmegegyezésre irányuló kommunikáció struktúráira emlékeztet - a társadalmat közösséggé formálja és ébren tartja az emlékezést erre az aktusra. Ezért a szavazatokért versengo pártoknak is rá kell állniuk a deliberatív stílusra, ha nem akarnak eleve esélytelenek maradni. Liberális nézetek szerint az értékek és érdekek pluralizmusa miatt a politika elveszti kapcsolatát a morális ésszel. Ezzel szemben a republikánus felfogás hisz a diszkurzusok erejében, a racionális belátáson alapuló változásokban.

4. Az állampolgárról alkotott elképzelések. Liberális felfogás szerint a politikai jogok egybeesnek a szubjektív jogokkal. Republikánus meggyozodés szerint a politikai részvételi és kommunikációs jogok pozitív szabadságjogok, amelyek nem külso kényszertol védelmeznek, hanem egy közös gyakorlatban való részvétel lehetoségét biztosítják. Az állam elsosorban nem a szubjektív jogokat védelmezi, hanem a politikai akaratképzést, amely arról szól, hogy mi áll a polgárok közös érdekében. Míg a liberalizmus szerint az állam a gazdasági élet játékszabályai fölött orködik, addig a republikánus felfogás eljut az államilag intézményesített erkölcsi közösség koncepciójához
".