Tudományos Demokrácia Pártja racionalizmus - befolyásolás helyett, tudásmegosztás, összefüggések keresése, folyamatos kommunikáció a megegyezésig, hogy végül erkölcsösek lehessünk
muszáj Játsszuk azt, hogy válaszoltok! 2008-09-25 20:40
Tegnapelőtt a kritikus tömegről, tegnap arról írtam,
hogy mit akar az SZDSZ. Ma nem volt túl sok időm erre
a blogra, de a következő szövegem előtt muszáj elolvasnotok Felkai Gábor:
Búcsú a szociológiától
című dolgozatát. Vajon mit fogok belőle kihozni? Az éjszaka folyamán lehet tippelni!
(mindenképpen számítok Tokfalvira a 2.A-ból :-)
Segítségként itt egy idézet belőle (kiemelés nélkül):
"A diszkurzív jogelmélet válaszai a liberális és a republikánus válaszok közös halmazában
fogalmazódnak meg.
1. Eltéro jogfelfogások. Liberális nézetek szerint a jogrend értelme abban van,
hogy világosan megmondja, mely esetekben milyen egyéneket milyen jogok illetnek
meg. Republikánus megközelítésben a szubjektív jogok egy objektív jogrendnek köszönhetik
létüket, amely szavatolja a polgárok egyenjogú együttélését.
2. Az emberi jogok eltéro konceptualizálása. A liberalizmus felfogása szerint a
legfobb veszély a többség diktatúrája. Ezért az emberi jogok, melyek a fiktív természetjogban
gyökereznek, elsodlegesek, minden más jogot megelozoek. E modell nem számol a magánszemélyek
horizontális dimenziójával, illetve a túlsúlyos szervezetek hatalmával. A republikánus
nézet az állampolgári önszervezodés instrumentalizálhatatlanságának önértékét hangsúlyozza,
ezért úgy véli, hogy az emberi jogok csak egy-egy tradíción belüli elemekként lehetnek
kötelezo érvényuek.
3. A politikával kapcsolatos nézetek. Míg a liberális felfogás ismét az államtól
való védelem igényét hangsúlyozza, állam és piac szigorú elválasztását, addig republikánus
megközelítés szerint a politika fogalma a közjó megvalósításán buzgólkodó állampolgárok
önmeghatározásával hozható összefüggésbe. A liberalizmus szerint a politika nem
más, mint harc a pozíciókért; az akaratképzés pedig csupán az uralom legitimálására
szolgál. A szavazatok ugyanúgy politikai üdvjavak preferálását jelzik, mint a fogyasztók
preferenciái a fogyasztási javak piacán. Republikánus felfogás szerint a politikai
akaratképzés nem a piaci viszonyokat idézi, hanem a közmegegyezésre irányuló kommunikáció
struktúráira emlékeztet - a társadalmat közösséggé formálja és ébren tartja az emlékezést
erre az aktusra. Ezért a szavazatokért versengo pártoknak is rá kell állniuk a deliberatív
stílusra, ha nem akarnak eleve esélytelenek maradni. Liberális nézetek szerint az
értékek és érdekek pluralizmusa miatt a politika elveszti kapcsolatát a morális
ésszel. Ezzel szemben a republikánus felfogás hisz a diszkurzusok erejében, a racionális
belátáson alapuló változásokban.
4. Az állampolgárról alkotott elképzelések. Liberális felfogás szerint a politikai
jogok egybeesnek a szubjektív jogokkal. Republikánus meggyozodés szerint a politikai
részvételi és kommunikációs jogok pozitív szabadságjogok, amelyek nem külso kényszertol
védelmeznek, hanem egy közös gyakorlatban való részvétel lehetoségét biztosítják.
Az állam elsosorban nem a szubjektív jogokat védelmezi, hanem a politikai akaratképzést,
amely arról szól, hogy mi áll a polgárok közös érdekében. Míg a liberalizmus szerint
az állam a gazdasági élet játékszabályai fölött orködik, addig a republikánus felfogás
eljut az államilag intézményesített erkölcsi közösség koncepciójához".