Tudományos Demokrácia Pártja racionalizmus - befolyásolás helyett, tudásmegosztás, összefüggések keresése, folyamatos kommunikáció a megegyezésig, hogy végül erkölcsösek lehessünk

szoclib regi blog

ellentmondások
Jog és lehetőség
2008-09-26 17:00

A tegnap föladott kötelező házi megoldásával senki nem próbálkozott, tehát megbuktam - mondaná egy lelkiismeretes tanár, de a politikusi pályára törekvő nem lehet ennyire érzékeny. :-)

Közzéteszem tehát a feladat megoldásának első lépéseként azt a táblázatot, amely a kétféle jogi építmény jellemzőit rendszerezi, hozzávéve a tudományos "jogalkotás" semleges oszlopát.

                                  liberális                                republikánus                 tudományos
1. alapja:             definiált jogrend                     jogrend felismerése             plurális rendszerek
2. célja:             az egyén védelme                     a közjó védelme             fenntarthatóság védelme
3. eszközei:     vetélkedés és érdekek             közösség és párbeszéd     vetélkedés és párbeszéd
4. hatása:         korlátozza az államot                 korlátozza az egyént         közvetíti a korlátokat

1.) A hatalom birtokosai által definiált liberális jogrend elfogadottsága (legitimitása) demokratikusan nem biztosítható, a társadalomban zajló átalakulások a merev jogrendet folyamatosan erodálják. Ugyanakkor a rejtetten működő, fölismert republikánus jogrend figyelmen kívül hagyja a társadalomban kisebbségben lévő jogállapotokat. Nem zárható ki, hogy a többség (vagy egy múltbeli többség) által valóságosnak vélt jogrendszernél megfelelőbb lenne a kisebbség látásmódja, hiszen a felismerés is kultúrafüggő. A liberális gondolkodás a jogalkotó képességet, a republikánus gondolkodás pedig a jogfelismerő képességet fetisizálja.

2.) Az egyén liberális védelme csak akkor növeli a társadalomnak és egyúttal az egyénnek a biztonságát, ha a közösség ereje túlsúlyos, de sajnos ez csak általánosságban igaz, instabil egyensúlyi helyzetekben az egyes egyének ereje túlmutat a közösség erején a közösségbe tartozó egyéneket veszélyeztetve. A közjó republikánus védelme csak akkor segíti a társadalom fejlődését, ha a közjó meghatározása nem a közösség kommunikációja feletti hatalmat megragadó egyének lehetősége, azaz a kommunikációra mindenkinek ugyanúgy van lehetősége. A liberális szemlélet figyelmen kívül hagyja a nem politikai területen hatalommal bíró egyének politikai befolyását, a republikánus pedig lebecsüli a közösséget a megtévesztő kommunikáció hatását.

3.) A piaci vetélkedésnek és az érdekeltségnek a jogalkotásba való átemelése liberális minta szerint csak a akkor lehet hatékony, ha az érdekellentétek mellett a jogrendszer alakításáért versenyző felekben megvan a bizalom és közös nyelvet beszélnek. Ha e kettő hiányzik az ugyanúgy torz jogrendszert eredményez, akárcsak a piaci viszonyokban is. A közösségi alapokon és a torzításmentes kommunikációval kialakított republikánus jogrendszer feltételezi, hogy a résztvevők a kommunikáció eredményeként létrejött konszenzusnak alávetik magukat. Ha mégsem így történik, akkor vagy újabb (folyamatos) kommunikáció indul, vagy elfogadják a kialakuló jogsértő gyakorlatot. A liberális eszközök külsődlegessé téve kiüresítik, a republikánus eszközök pedig elértéktelenítik a jogrendszert.

4.) A liberális jogalkotás az állam monopolhelyzetének gyengítését tekinti a jogrendszer legfontosabb hatásának, figyelmen kívül hagyva, hogy az állami döntések folyamatát minden esetben külső érdekek befolyásolják, így a legyengített állam védtelenné válik a személyes indíttatású támadások ellen. A republikánus a közösségi érdeknek ellentmondó egyéni magatartást próbálja visszaszorítani, formálni, figyelmen kívül hagyva a változatosság szabadosságában rejlő tartalékokat. Egyoldalú szemléletmódjuk miatt a liberális jogrendszer az állam cselekvő reagálását, a republikánus jogrendszer az egyéni képességek kiteljesedését teszi lehetetlenné.