Tudományos Demokrácia Pártja racionalizmus - befolyásolás helyett, tudásmegosztás, összefüggések keresése, folyamatos kommunikáció a megegyezésig, hogy végül erkölcsösek lehessünk

szoclib regi blog

Folytatom a szeptember végén megkezdett eszmefuttatásomat a jogalkotás ellentmondásairól. A liberális és republikánus szempontok különbségeit bemutató első rész után másodszorra a plurális jogalkotás felé vezető út első lépését ismertettem, amely a törvényhozás által definiált jogrend egysége mellett biztosítja az önkormányzatok számára helyi állapotoknak megfelelő felismert jog alkalmazását. A mai (harmadik részben) azzal az ellentmondással kívánok foglalkozni, amely a tárgyi jogrendszer és a jogalanyok között feszül. A jogalanyok (legyenek egyének vagy csoportok) a valóságban ugyanis nem a jogrendszerrel, hanem elsősorban egymással állnak kapcsolatban, a jogrendszer pedig (akárcsak az erkölcs) arra szolgál, hogy ezeknek a kapcsolatoknak a formáit definiálja, hogy a partner vagy ellenérdekelt fél viselkedése legalábbis értelmezhető legyen.

A téma megközelítéséhez ajánlom elolvasásra Tóth Tivadar :Jogi kaleidoszkóp című írásának első füzetét, amelyben a jogi fogalmakat közérthetően ismertet a szerző. aki a szövegben a jogi nyelv szerkezetét kétszer is a Pascal programozási nyelv szintaxisához hasonlítja. Így ír a 17. oldalon:

[...] egy hasonlat a számítástechnikából: aki ismeri a 90-es évek közepéig oly divatos strukturált programozást - pl. a Pascal nyelvjárások - gondoljon a forrásprogram felépítésére! Mielőtt a program futtatási részéhez érkeznénk, deklarálni kell a változókat - a program „szereplőit” - azt, hogy milyen értékeket vehetnek fel („hatáskör”), gondoskodnunk kell a hibakezelésről, ha a felhasználó valamit rosszul csinál („szankciók”), majd a futtatási rész lényegében az eljárásjog statikus részének felel meg. Lehet szó rendes és váratlan befejezésről, vannak elágazások, van feltételvizsgálat („If then…else”, „select case”, stb.) Minden lehetséges esetre gondolni kell, akár az eljárásjogban. (Nem jelenik meg a tanú, a felhasználó lehetetlen parancsot ad, vitatható a szakvélemény, a program végtelen ciklusba került és „lefagy”.)

Nem véletlenül emeltem ki a számítástechnikai párhuzamot, hiszen az a tény, hogy a strukturált nyelvek egy bizonyos bonyolultság után nem alkalmasak a valóságban meglevő összefüggések kezelésére. Ugyanígy gyengülnek el a jogi struktúrák is az életvilág virulens változásaival szemben. A gyorsan változó viszonyokhoz való alkalmazkodás korlátja miatt jogrendszer elavulttá válhat, amikor a politikai okokból beépített fékek lehetetlenné teszik a szerkezet rugalmas megváltoztatását. Az elavult jogrendszert a társadalmi szereplők eszközként használják, visszaélnek vele. Ezt éljük napjainkban, amikor a rendszerváltás jogi torzó mivolta egyre nyilvánvalóbb lesz. Csakis a gazdasági életet szabályozó jogok részleteinek kidolgozása sikeres, a közösségi és politikai jog finoman szólva hiányos. A pártok jogait, a gyülekezési jogot, és a kommunikációs jogokat szabályozó törvények ellentmondásosak. Pontosan azokon a területeken gyenge a jogszerűség, emely területek életvilága nem létezett a rendszerváltás előtt.

A TDP a tudományos modellalkotás mintájára, amely szerint az adott tapasztalat megértését leginkább megkönnyítő elmélet válik uralkodóvá, szükségesnek tartja olyan vegyes jogrendszer kialakítását, amely a jogviszony tárgyától függően egyik esetben az egyéni jogok (civil laws) biztosítását, másféle jogi tárgy esetén a közösségi jogok (common laws) biztosítását tekinti elsődlegesnek, bár sosem kizárólagosnak. A vegyes jogrendszerrel kapcsolatos összefüggésekről szól Staviczky Péter doktorandusz 2006-os dolgozata.

A vegyes jogrendszer esetében a jogviszony tárgya dönti el a követendő jogi szabályozást, ezért megalapozottan nevezhetjük objektum orientált jogrendszernek, amelynek jogi eljárásai nem a jogalanyokhoz, hanem a jog tárgyához kötődnek elsősorban. Ez a fajta jogrendszer, amely meghatározásként elsősorban az adott tárgy lehetőségeit tartalmazza, egyszerre valósítja meg az egyéni szabadságot és teremt rendet a tárgyi lehetőség pontos definíciójával. Ennek a fenntartható jogrendszernek a megalkotása persze a jövő jogászainak feladata.