Tudományos Demokrácia Pártja racionalizmus - befolyásolás helyett, tudásmegosztás, összefüggések keresése, folyamatos kommunikáció a megegyezésig, hogy végül erkölcsösek lehessünk

szoclib regi blog

Folytatom a szeptember végén megkezdett eszmefuttatásomat a jogalkotás ellentmondásairól. A liberális és republikánus szempontok különbségeit bemutató első rész után másodszorra a plurális jogalkotás felé vezető út első lépését ismertettem, amely a törvényhozás által definiált jogrend egysége mellett biztosítja az önkormányzatok számára helyi állapotoknak megfelelő felismert jog alkalmazását. Harmadikként a jogrendszer fenntarthatósága javításának módját az objektum-orientált jogrendszerben jelöltem meg, a mai (negyedik részben) pedig a kommunikáció kereteiről szeretnék szólni.

De előbb lássunk egy példát az objektum-orientált jogra, ahogy azt most elképzelem: A jogrendszer egyik objektuma a szólás, amely úgy valósul meg, hogy az egyéni, vagy közösségi tudatban levő modelleket és elvárásokat a közösség számára érthető nyelven a nyilvánosság elé bocsátja az egyén vagy egy részközösség. A szólás a belső tartalom megjelenítése és csakis megjelenítés, nem pedig hatásgyakorlás. Amennyiben a hatásgyakorlás elemei is megjelennek, akkor az már nem a szólás, hanem politikai ráhatás, kampány.

A TDP pártként való megalakulásáig társadalmi, politikai modellt, modelleket alkot, elvárásokat fogalmaz meg, amiket folyamatosan a közösség elé tár - speciálisan ebben a blogban - megvalósítva a szólást. A minimális kommunikáció a bejegyzésekre adott megjegyzéseken alapult eddig, de az érdemleges hozzászólókat minden esetben arra kértem, hogy fejtsék ki bővebben a bírálatukat (vagy írjanak adalékokat) a TDP Akadémia blogban, ahol kialakulhat az a vitatkozó érvelő közösségi szólástér, ahol a megalakuláshoz szükséges alapelvekben közös álláspontra juthatunk.

Ebben a fázisban a személytelen érvek vetélkedése és az ellentmondások felszínre hozása azért szükséges, hogy a következő politikai cselekvést kívánó időszakban kiforrott alapokkal rendelkező akaratként jelenjünk meg a politikai erőforrásokért folyó versenyben. Ugyanis a választók voksaiért folyó megmérettetéskor már az érdekek sokkal jobban határozzák meg a viselkedést, mint az értékek. Ha addig nem tudunk nyílt és egyértelmű kommunikációt kialakítani, akkor ez a pártképződmény később is képtelen lesz a jelenlegi belterjes politikai élet megváltoztatására, beáll a létező politikai pártok sorába, amire semmi szükség sincs. A jelenlegi politikai módszerek a történetileg kialakult táborok egyben tartását szolgálják, a pártok nem elősegítik, hanem akadályozzák a társadalmi fejlődést.

Ha reményeim szerint sikerül a terv, akkor a kommunikáció valóban a részközösségek által felismert modellek versenyeztetését jelenti majd, aminek formája a személytelen vita az interneten keresztül. Ezzel a kommunikációval kell segíteni a társadalomban megjelenő normák ellentmondásmentes feldolgozását és beépítését a jogrendszerbe. Az alkotmány szerint a pártok másik funkciója a társadalom befolyásolása, ezért a szólást is meg kell valósítani olymódon, hogy a párt egy-egy dokumentuma melletti kiállásra szónoklatmentes demonstrációt szervez, amelynek egyetlen politikai eseménye az állásfoglalás felolvasása. Ilyen első állásfoglalás legyen jövő év elején az alapító okirat!

A fentiek alapján helyeslem és üdvözlöm azt a demonstrációt az Alkotmány egy passzusa mellett, amit a Tarka Magyar valósít meg ma 15:30-tól kezdődően a budapesti Erzsébet téren, a Gödör Klubnál kezdve. Született egy állásfoglalás, amihez csatlakozó polgártársaim a testi valójukkal is jelezhetik, hogy a csendes többség békét akar. Nem hangzanak el feltüzelő szónoki beszédek, a tömeghez csatlakozók nem megfélemlítő vagy kirekesztő polgártársaikat ítélik el, hanem a kirekesztő és gyűlölködő magatartást. Azt pedig csak csendes kiállással lehet, a közösségi minimum kinyilatkoztatásával.