![]() | Tudományos Demokrácia Pártja racionalizmus - befolyásolás helyett, tudásmegosztás, összefüggések keresése, folyamatos kommunikáció a megegyezésig, hogy végül erkölcsösek lehessünk | szoclib regi blog |
Folytatom a szeptember végén megkezdett eszmefuttatásomat
a jogalkotás ellentmondásairól. A liberális és republikánus szempontok különbségeit
bemutató első rész után másodszorra
a plurális jogalkotás felé vezető út első lépését ismertettem, amely a törvényhozás
által definiált jogrend egysége mellett biztosítja az önkormányzatok számára helyi
állapotoknak megfelelő felismert jog alkalmazását. Harmadikként
a jogrendszer fenntarthatósága javításának módját az objektum-orientált jogrendszerben
jelöltem meg, a mai (negyedik részben) pedig a kommunikáció kereteiről szeretnék
szólni.
De előbb lássunk egy példát az objektum-orientált jogra, ahogy azt most elképzelem:
A jogrendszer egyik objektuma a szólás, amely úgy valósul meg, hogy az egyéni, vagy
közösségi tudatban levő modelleket és elvárásokat a közösség számára érthető nyelven
a nyilvánosság elé bocsátja az egyén vagy egy részközösség. A szólás a belső tartalom
megjelenítése és csakis megjelenítés, nem pedig hatásgyakorlás. Amennyiben a hatásgyakorlás
elemei is megjelennek, akkor az már nem a szólás, hanem politikai ráhatás, kampány.
A TDP pártként való megalakulásáig társadalmi, politikai
modellt, modelleket alkot, elvárásokat fogalmaz meg, amiket folyamatosan a közösség
elé tár - speciálisan ebben a blogban - megvalósítva a szólást. A minimális kommunikáció
a bejegyzésekre adott megjegyzéseken alapult eddig, de az érdemleges hozzászólókat
minden esetben arra kértem, hogy fejtsék ki bővebben a bírálatukat (vagy írjanak
adalékokat) a TDP Akadémia blogban, ahol kialakulhat az a vitatkozó érvelő közösségi
szólástér, ahol a megalakuláshoz szükséges alapelvekben közös álláspontra juthatunk.
Ebben a fázisban a személytelen érvek vetélkedése és az ellentmondások felszínre
hozása azért szükséges, hogy a következő politikai cselekvést kívánó időszakban
kiforrott alapokkal rendelkező akaratként jelenjünk meg a politikai erőforrásokért
folyó versenyben. Ugyanis a választók voksaiért folyó megmérettetéskor már az érdekek
sokkal jobban határozzák meg a viselkedést, mint az értékek. Ha addig nem tudunk
nyílt és egyértelmű kommunikációt kialakítani, akkor ez a pártképződmény később
is képtelen lesz a jelenlegi belterjes politikai élet megváltoztatására, beáll a
létező politikai pártok sorába, amire semmi szükség sincs. A jelenlegi politikai
módszerek a történetileg kialakult táborok egyben tartását szolgálják, a pártok
nem elősegítik, hanem akadályozzák a társadalmi fejlődést.
Ha reményeim szerint sikerül a terv, akkor a kommunikáció valóban a részközösségek
által felismert modellek versenyeztetését jelenti majd, aminek formája a személytelen
vita az interneten keresztül. Ezzel a kommunikációval kell segíteni a társadalomban
megjelenő normák ellentmondásmentes feldolgozását és beépítését a jogrendszerbe.
Az alkotmány szerint a pártok másik funkciója a társadalom befolyásolása, ezért
a szólást is meg kell valósítani olymódon, hogy a párt egy-egy dokumentuma melletti
kiállásra szónoklatmentes demonstrációt szervez, amelynek egyetlen politikai eseménye
az állásfoglalás felolvasása. Ilyen első állásfoglalás legyen jövő év elején az
alapító okirat!
A fentiek alapján helyeslem és üdvözlöm azt a demonstrációt az Alkotmány egy passzusa
mellett, amit a Tarka Magyar valósít meg
ma 15:30-tól kezdődően a budapesti Erzsébet téren, a Gödör Klubnál kezdve.
Született egy állásfoglalás, amihez csatlakozó polgártársaim a testi valójukkal
is jelezhetik, hogy a csendes többség békét akar. Nem hangzanak el feltüzelő szónoki
beszédek, a tömeghez csatlakozók nem megfélemlítő vagy kirekesztő polgártársaikat
ítélik el, hanem a kirekesztő és gyűlölködő magatartást. Azt pedig csak csendes
kiállással lehet, a közösségi minimum kinyilatkoztatásával.