Tudományos Demokrácia Pártja racionalizmus - befolyásolás helyett, tudásmegosztás, összefüggések keresése, folyamatos kommunikáció a megegyezésig, hogy végül erkölcsösek lehessünk

szoclib regi blog

államosítás
Az igazság pillanata - mentség
2008-11-06 20:00

Mielőtt a témába kezdenék, fölhívom a figyelmet, hogy már publikáltam a jövő év elején alapítandó párt Alapszabály tervezetét. Kértem, hogy értékeljétek, de eddig nem sok visszajelzés érkezett, szerencsére más dolgom is akadt, így nem zavart túlságosan, de továbbra is OTT várom a hozzászólásokat, az alapszabállyal kapcsolatos ellenvetéseket, kétségeket! :-)

Ma reggel 06:40 - 06:58 között az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Tamás Gáspár Miklós és Bod Péter Ákos kifejtette a véleményét a válsággal kapcsolatban.

TGM megismételte az Népszabadságban is megjelent nyilatkozatát, miszerint "mindenhol félreteszik a költségvetési fegyelem és az egyensúlyi politika mítoszait. Mindenütt változott a politikai légkör, a politikai irány, ehhez képest Magyarország tovább rohan a neokonzervatív irányba. [...] Magyarországon is az a válság oka, mint világszerte: a reáljövedelmek alacsonyak voltak, emiatt visszaszorult a fizetőképes kereslet, a csőd elodázása végett pedig a kettő közötti szakadékot hitelekkel tömték be, a "föltörekvő piacok" (Kína, India, Oroszország) türelmében bízva. Az ok a túlakkumuláció és az alulfogyasztás, nem pedig a mohó, felelőtlen, pazarló dolgozók hibája. [...] Nem vonom kétségbe a neokonzervatív közgazdászok tisztességét és jóhiszeműségét, egyszerűen arról van szó, hogy tévednek: többszörösen megbukott szemléletet képviselnek. Ha az uralkodó elit olvasna például nyugati lapokat, akkor tudnák, hogy annak, amit képviselnek, már rég vége. Kampec. Ennyi - tette hozzá a filozófus,, kiemelve, hogy véleménye szerint rövid távú megoldást az jelentene, ha állami ellenőrzés alá vennék a bankokat, a biztosítókat, a magán-nyugdíjpénztárakat, az energiaszolgáltatókat; drasztikus kamatcsökkentésre szánnák el magukat; eltekintenének a megszorításoktól, és növelnék a reálbéreket meg a fizetőképes keresletet.". A kommentek között TGM így ír: "Nézeteimet részletesen kifejtem az ÉLET ÉS IRODALOM most pénteki számában". Kíváncsian várom.

A ma reggeli beszélgetés során Bod Péter Ákos egyetértett azzal, hogy a szabályokat át kellene gondolni, de fölhívta a figyelmet, "hogy egy olyan országban, ahol a bankszektorban benne volt az állam... - talán még a hallgatók egy része emlékszik az OKHB, MHB, Postabank [...], amikor állami tisztviselők, vagy állami kinevezettek intézgették a mi ügyeinket és láttuk a szomorú következményeket. Most pedig, hál' istennek (a magyar bankoknak rengeteg problémájuk van, de éppen azért, mert magántulajdonosok állnak mögöttük most) nem kell a magyar államnak olyan módon a zsebébe nyúlni, mint ahogy kellett (mindannyiunknak, az adófizetőknek) [..] konszolidálni, feltőkésíteni '90 és 96..98 között a magyar bankszektort, óriási költségeket helyezve a következő generációra is".

Arra kérdésre, hogy "miből juttatna több pénzt az embereknek" Tamás Gáspár Miklós kitérő választ adott, mellébeszélt, ahelyett, hogy elmondta volna a lényeget, hogy a magyar állam a fölvett kölcsönökből "költekezett túl". Erre a sajátos magyar helyzetre hívta föl a figyelmet Bod Péter Ákos, hogy a "hosszú évek túlköltekezése után egy ésszerű megszorítást indít el a kormány [...]. Magyarországon nincs neoliberalizmus [...], nem lehet rásütni a bélyeget egy olyan kormányzatra, amelyik éveken keresztül jóval, de jóval... sokkal többet költött, mint a folyó jövedelme, és megterhelte az utókort is. Énnekem is ellenemre van, hogy válság idején bércsökkentésről beszélnek [...], a klasszikus megoldás szerint ilyenkor kell az államnak jobban költeni, és amikor dübörög a gazdaság, olyankor kell tartalékot képezni a későbbi időszakra! De nem ez történt. Tehát van egy szerencsétlen helyzet és a rossz helyzetre nem lehet jó választ adni."

Egyetértek én is azokkal a sürgős tennivalókkal, amikre Veres János pénzügyminiszter és a Simor András MNB bankelnök kötelezettséget vállalt a ma közzétett IMF szándéknyilatkozatban. Különösen a fiskális politikáról írt fejezet megszorításokat tartalmazó részével, amely elsősorban a megelőző időszakaban túlzott mértékben emelkedett jövedelmek megszorítására tesz ígéretet::

"A szükséges kiigazítás a kiadási oldalra fog koncentrálódni, ami összhangban áll Magyarország GDP-arányosan viszonylag nagyméretű állami szektora szűkítésének igényével. Konkrétabban az elsődleges (kamatköltségek nélkül számított) kormányzati kiadásokat a GDP 2 százalékpontjával fogjuk csökkenteni 2008-hoz képest. Ezt úgy érjük el, hogy(1) a közszféra nominálbéreit végig azonos szinten tartjuk 2009-ben, (2) kiiktatjuk az összes közalkalmazott 13. havi fizetését, (3) a 13. havi nyugdíjak folyósítását 80 ezer forintban maximáljuk, illetve megszüntetjük mindazok esetében, akik korkedvezménnyel[1] mentek nyugdíjba, (4) elhalasztjuk bizonyos szociális juttatások indexálását és (5) minden minisztérium kiadási keretét egyenlő arányban csökkentjük. Az állami kiadások keretein belül elsőbbséget biztosítunk az EU társfinanszírozásával megvalósuló beruházási projekteknek és a kis- és középvállalkozások támogatását célzó programoknak. Szükség esetén a kormány korrekciós intézkedéseket hajt végre, hogy meggátolja a kiadási hátralékok felhalmozódását. A programot elsősorban a központi kormányzat elsődleges pénzforgalmi egyenlegének alakulásán keresztül ellenőrizzük, beleértve a társadalombiztosítási és más alapok teljesítményét (negyedéves kritériumok alapján). Konzultálni fogunk az IMF-el az elsődleges egyenleg célértékének kiigazításáról és a lehetséges korrekciós intézkedésekről egy, a várhatónál nagyobb állami finanszírozás kiesés esetén, vagy ha az államadósság szintje több mint 300 milliárd forinttal meghaladja a kijelölt mértéket, illetve ha a makrogazdasági kilátások jelentős mértékben tovább romlanának. A helyi önkormányzatok finanszírozásának alakulását is szorosan figyelemmel fogjuk kísérni, és az IMF-el konzultálni fogunk a lehetséges korrekciós intézkedésekről, amennyiben az önkormányzatok aggregát deficitje a vártnál nagyobb lesz."

Arról, hogy a TDP még miféle forrás felhasználásával indítaná be hosszabb távon a gazdaságot, már írtam a nemzeti csúcs napján, olvassátok!