Tudományos Demokrácia Pártja racionalizmus - befolyásolás helyett, tudásmegosztás, összefüggések keresése, folyamatos kommunikáció a megegyezésig, hogy végül erkölcsösek lehessünk

szoclib regi blog

adócsök
Részletek a vagyonadóról
2008-11-09 11:50

Mielőtt a bármibe kezdenék, fölhívom a figyelmet, hogy már publikáltam a jövő év elején alapítandó párt Alapszabály tervezetét. Kértem, hogy értékeljétek, de eddig nem sok visszajelzés érkezett, szerencsére más dolgom is akadt, így nem zavart túlságosan, de továbbra is OTT várom a hozzászólásokat, az alapszabállyal kapcsolatos ellenvetéseket, kétségeket! :-)

Tegnapelőtt már írtam a vagyonadó bevezetésének szükségességéről (régi duma ez, márciusban kezdtem), most újból kifejtem az indokaimat bővebben, idézek néhány ellenvetést (ha már az olvasóim szótlanok). Az IREF 2007-es "Taxing wealth - what for?" pályázatán nyertes Jan Schnellenbach esszéje, amit a Prague Conference on Political Economy alatt szóban is előadott a szerző, így érvel (idézet a A harmadik közgazdasági prágai tavasz című beszámolóból):

"Normatív alapon három klasszikus elvet szoktak a vagyonadó kapcsán felhozni: az előnyök, a fizetési képesség és a társadalmi jóléti függvény elvét. Az előnyök elve alapján úgy szokás érvelni, hogy az az egyén, akinek nagy vagyona van, nagyobb tulajdoni védelmet kap az államtól, mint mások, s ennek fejében kell többet fizetnie. A fizetési képesség elve szerint pedig a vagyonosabb több adót képes fizetni. Az előadó megmutatta, hogy ezek az elvek nem jelentenek szilárd és egyértelmű alapot a vagyon adóztatására. Például a vagyonosabb nem feltétlenül vesz igénybe nagyobb vagyoni védelmet az államtól, sokkal inkább saját maga vesz biztonsági szolgáltatásokat a piacon. Másrészt, a fizetési képesség elve sem tartható, mert a vagyonadó csak a fizikai és pénzügyi tőkét adóztatja, a humán tőkét nem. Képzeljünk el két azonos vagyonú egyént, az egyik pénzügyi tőkével, a másik humán tőkével rendelkezik. Miközben azonos a fizetési képességük, utóbbi egyén nem fizet vagyonadót".

Ez a legsúlyosabb érv, amit valaha is a vagyonadóval szemben olvastam. Ennek alapján a vagyonadót, mint a vagyonértékre kivetett adónemet hosszabb távon é sem támogatom, de a vagyon bármely hasznosításából származó jövedelem megadóztatását már igen. Jan Schnellenbach: An Economic Rationale for Net Wealth Tax - Does it Exist? című esszéje számomra meggyőzően bizonyította, hogy a vagyontömegnek megadóztatása (amelynek tőkehasznát megadóztatják) bizonyosan kedvezőtlen hatású, ugyanis az adóteher melletti megtérülési ráta magasabb kell legyen a globális rátánál az egyensúlyi állapothoz, tehát vállakozásellenes. Pontosan ezért a TDP által tervezett vagyonadó alapja nem a vagyon értéke lesz, hanem a vagyontárgy, mint termelőeszköz felhasználásából származó természetbeni haszon, mint jövedelem. Ezt én vagyoni alapú rejtett jövedelemnek neveztem régebbi írásaimban. Igaz ugyan, hogy a tulajdonosnak költségei is vannak, de jövedelmi szempontból egy olyan vállalkozónak felel meg, aki a befektetése tőkehasznát nyereségként veszi ki, és ami után a vállalkozó köteles is adózni. A vagyontárgy tulajdonosa önmagának szolgáltat a vagyonhasználat közben, ahelyett, hogy hasonló szolgáltatást venne igénybe. Egy ingatlan tulajdonosa nem fizet bérleti díjat, egy autó tulajdonosa nem költ bérautóra, a földtulajdonos sem fizet a földhasználatért. Mindezek ellenértékét természetbeni jövedelemként élvezi, adómentesen, miközben a bérelni kényszerülők a bérleti díjban kifizetik a szolgáltató vállalkozói jövedelemadó, ÁFA és a személyi jövedelemadó terheit is. Csakis az olyan vagyontípusok után nem szedhető vagyonalapú jövedelemadó, amelyeknek használati értéke nincs, és csupán kincsképző szerepük miatt értékesek.

A TDP a francia vagyonadó rendszeréhez hasonló adónem bevezetését javasolja a legsürgősebben a jelenlegi kormánynak és törvényhozásnak is, a vagyon (három évig ellenőrizhető!) egyéni bevallása alapján, azzal a kedvezménnyel, hogy a fizetendő "vagyonadó legyen csökkenthető az utolsó öt évben fizetett jövedelemadó átlagával", ahogy ezt Somai Miklós: Követhető-e a francia vagyonadó példája Magyarországon? című írásában olvashatjuk. A javaslat alapján kirótt adó mindenképpen bevételt jelentene a magyar államháztartásnak is, a vagyonadó bevételek, illetve a jövedelemadó fizetési morál javulása révén. A bevétel szolgálhatna a munkát terhelő adók csökkentésére...