Tudományos Demokrácia Pártja racionalizmus - befolyásolás helyett, tudásmegosztás, összefüggések keresése, folyamatos kommunikáció a megegyezésig, hogy végül erkölcsösek lehessünk
Mielőtt a bármibe kezdenék, fölhívom a figyelmet, hogy már publikáltam a jövő év
elején alapítandó párt Alapszabály tervezetét. Kértem,
hogy értékeljétek, de eddig nem sok visszajelzés érkezett, szerencsére
más dolgom is akadt, így nem zavart túlságosan, de továbbra is OTT várom a hozzászólásokat,
az alapszabállyal kapcsolatos ellenvetéseket, kétségeket! :-)
Tegnapelőtt már írtam a vagyonadó bevezetésének szükségességéről
(régi duma ez, márciusban kezdtem), most újból kifejtem
az indokaimat bővebben, idézek néhány ellenvetést (ha már az olvasóim szótlanok).
Az IREF 2007-es "Taxing wealth -
what for?" pályázatán nyertes Jan Schnellenbach
esszéje, amit a Prague Conference on Political Economy alatt szóban
is előadott a szerző, így érvel (idézet a
A harmadik közgazdasági prágai tavasz című beszámolóból):
"Normatív alapon három klasszikus elvet szoktak a vagyonadó kapcsán felhozni: az
előnyök, a fizetési képesség és a társadalmi
jóléti függvény elvét. Az előnyök elve alapján úgy szokás érvelni,
hogy az az egyén, akinek nagy vagyona van, nagyobb tulajdoni védelmet kap az államtól,
mint mások, s ennek fejében kell többet fizetnie. A fizetési képesség elve szerint
pedig a vagyonosabb több adót képes fizetni. Az előadó megmutatta, hogy ezek az
elvek nem jelentenek szilárd és egyértelmű alapot a vagyon adóztatására. Például
a vagyonosabb nem feltétlenül vesz igénybe nagyobb vagyoni védelmet az államtól,
sokkal inkább saját maga vesz biztonsági szolgáltatásokat a piacon. Másrészt,
a fizetési képesség elve sem tartható, mert a vagyonadó csak a fizikai és pénzügyi
tőkét adóztatja, a humán tőkét nem. Képzeljünk el két azonos vagyonú egyént, az
egyik pénzügyi tőkével, a másik humán tőkével rendelkezik. Miközben azonos a fizetési
képességük, utóbbi egyén nem fizet vagyonadót".
Ez a legsúlyosabb érv, amit valaha is a vagyonadóval szemben olvastam. Ennek alapján
a vagyonadót, mint a vagyonértékre kivetett adónemet hosszabb távon é sem támogatom,
de a vagyon bármely hasznosításából származó jövedelem megadóztatását már igen.
Jan Schnellenbach:
An Economic Rationale for Net Wealth Tax - Does it Exist? című esszéje számomra
meggyőzően bizonyította, hogy a vagyontömegnek megadóztatása (amelynek tőkehasznát
megadóztatják) bizonyosan kedvezőtlen hatású, ugyanis az adóteher melletti megtérülési
ráta magasabb kell legyen a globális rátánál az egyensúlyi állapothoz, tehát vállakozásellenes.
Pontosan ezért a TDP által tervezett vagyonadó alapja nem a vagyon értéke lesz,
hanem a vagyontárgy, mint termelőeszköz felhasználásából származó természetbeni
haszon, mint jövedelem. Ezt én vagyoni alapú rejtett jövedelemnek
neveztem régebbi írásaimban. Igaz ugyan, hogy a tulajdonosnak
költségei is vannak, de jövedelmi szempontból egy olyan vállalkozónak felel meg,
aki a befektetése tőkehasznát nyereségként veszi ki, és ami után a vállalkozó köteles
is adózni. A vagyontárgy tulajdonosa önmagának szolgáltat a vagyonhasználat
közben, ahelyett, hogy hasonló szolgáltatást venne igénybe. Egy ingatlan tulajdonosa
nem fizet bérleti díjat, egy autó tulajdonosa nem költ bérautóra, a földtulajdonos
sem fizet a földhasználatért. Mindezek ellenértékét természetbeni jövedelemként
élvezi, adómentesen, miközben a bérelni kényszerülők a bérleti díjban kifizetik
a szolgáltató vállalkozói jövedelemadó, ÁFA és a személyi jövedelemadó terheit is.
Csakis az olyan vagyontípusok után nem szedhető vagyonalapú jövedelemadó, amelyeknek
használati értéke nincs, és csupán kincsképző szerepük miatt értékesek.
A TDP a francia vagyonadó rendszeréhez hasonló adónem
bevezetését javasolja a legsürgősebben a jelenlegi kormánynak és törvényhozásnak
is, a vagyon (három évig ellenőrizhető!) egyéni bevallása alapján,
azzal a kedvezménnyel, hogy a fizetendő "vagyonadó legyen csökkenthető az utolsó
öt évben fizetett jövedelemadó átlagával", ahogy ezt Somai Miklós:
Követhető-e a francia vagyonadó példája Magyarországon?
című írásában olvashatjuk. A javaslat alapján kirótt adó mindenképpen bevételt jelentene
a magyar államháztartásnak is, a vagyonadó bevételek, illetve a jövedelemadó fizetési
morál javulása révén. A bevétel szolgálhatna a munkát terhelő adók csökkentésére...