Tudományos Demokrácia Pártja racionalizmus - befolyásolás helyett, tudásmegosztás, összefüggések keresése, folyamatos kommunikáció a megegyezésig, hogy végül erkölcsösek lehessünk

szoclib regi blog

csőd és csoda
A nagy összeomlás hatása
2008-12-29 13:15

Amennyiben Magyarország sorsa lebeg a szemünk előtt, és nem valamelyik párt katonái vagy hívei vagyunk, akkor örülhetünk, hogy a globális pénzpiac összeomlása nem egy-két évvel ezelőtt (amikor valódi államcsődöt okozott volna), és nem is egy-két év múlva (a választási küzdelem atombombájaként), hanem éppen most, az országgyűlési választási ciklus félidejében következett be. Kijózanító események ezek, amiknek globális volta lehetetlenné teszi, hogy továbbra is abba a tévhitbe ringassuk magunkat, hogy elég csak akarni a gazdasági csodát, hogy petyhüdt esztelenséggel nehezedhetünk rá az Atlaszok vállaira.

Olvasom itt a Hírszerzőn az MDF frakcióvezetőjével készített interjút, amelyben a válság mellékhatásáról így nyilatkozik Herényi Károly: "Ennek a kormánynak nem jutott eszébe, hogy a költségvetés kiadási oldalát legalább 400 milliárd forinttal csökkentse. Az IMF és a gazdasági helyzet rákényszerítette. Orbán Viktort és Gyurcsány Ferencet a kényszer viszi majd rá, hogy leüljenek egymással. Lesz egy olyan pont, amikor - ha nem is saját akaratukból döntenek majd - akkora lesz a nyomás rajtuk, hogy megtegyék".

Teljes mértékben egyetértek a riport idézett mondatával, hiszen a válság azon túl, hogy a gazdasági egyensúlyt (a használati érték és csereérték között) helyreállítja, az esztelen bizalom és bizalmatlanság végletes formái helyett a kényszerű meggondoltságra szorítja a döntéshozókat. Persze illúzióink ne legyenek! A Fidesz vezére egy jól felépített stratégiának, az MSZP elnöke pedig a parlamenti frakciótagok tehetetlenségének marad a rabja a 2010-es választási küzdelem hajrájáig. Tehát a racionális párbeszédet a hatalom megszerzésére és megőrzésére irányuló kényszerpálya továbbra is lehetetlenné teszi. A párbeszéd amúgy is kevés, olyan dokumentumot kellene elfogadni a két nagy pártnak, ami (akárhogy is nevezik) egy nagykoalíciós megállapodásnak felel meg, ami a képviselők többségének támogatását bírja.

Az MDF ennek fölgyorsítására támogatja a munkáltatók által létrehozott Reformszövetséget:: "Bízom benne. Nem előzmények nélküli ez a bizottság: a múlt század 20-as éveiben, amikor a kormánypártoknak kellemes többsége volt, ennek ellenére sem szavaztak meg egy népszövetségi hitelt, mert attól tartottak, a miniszterelnök túlságosan megerősödik majd. Ekkor Bethlen István létrehozta a 33-as bizottságot, aminek 11 kormánypárti, 11 ellenzéki és 11 felsőházi, a pénzügyi és gazdasági életből származó képviselő volt a tagja. Ennek feladata lett a törvények előkészítése, és ezeket a törvényeket a parlament el is fogadta. Ez a Reformszövetség valami hasonló feladatot fog betölteni. Ha a politika cselekvésképtelen - és mi most itt tartunk - akkor az előkészítés jogát delegálni kell egy olyan testületnek, amely annyira hiteles, hogy mindkét oldal elfogadja". - eddig Herényi Károly álláspontja.

Persze véleményem szerint valódi áttörést nem hozhat ilyen bizottság létrehozása, működése, helyette a szakértői kormány fölállítása szükséges, a parlamenti többség politikai támogatásával. Ennek a kormánynak a feladata lenne a szakmai szempontból elfogadható, de politikailag eltérő cselekvési tervek megalkotása, a parlamenti képviselők pedig meghoznák a döntést, hogy melyik cselekvési tervet kell végrehajtania a kormánynak. A politikai döntést tehát csak szakmailag koherens tervek alapján hozná meg a parlament. A megszavazott terv válna kormányprogrammá a következő választásokig, a tervet megalkotó felelős szakértői kormány pedig parlamenti ellenőrzés mellett hajtaná végre a programot.

Feltételes módban fogalmaztam a megvastagított megoldást, jelezve, hogy nem sok reményt látok a józanság ilyetén megjelenésére a parlamenti képviselők döntéseiben jövőre sem. Ez csak a TDP egyik javaslata volt, ahogy már áprilisban is megfogalmaztam a hathuszasra várva. Aztán a gyors (a kapitalizmus természete szerint) menetrendszerűen jött, el is gázolt minket. Ha politikusaink nem iszapbirkózást folytatnának 2000 óta (a politológusok nagy örömére), akkor most Szlovákiával kéz a kézben közelednénk a fejlettebb országokhoz. Sajnos nem így van, igaz szomszédunknak akad egy Slotájuk, de nálunk társadalmi a jelenség, pontosan a lemaradásunk miatt. Taps! Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc győztesként emelkedik ki az iszapból, pedig mindannyian vesztettünk...