Tudományos Demokrácia Pártja racionalizmus - befolyásolás helyett, tudásmegosztás, összefüggések keresése, folyamatos kommunikáció a megegyezésig, hogy végül erkölcsösek lehessünk
Tegnapi szövegemre simonmondja
a következő gondolatokat vetette föl a vagyonadóval kapcsolatban:
"Már volt Gyurcsánynak egy próbálkozása a vagyon megadóztatására. Ez akkor nekem
nagyon nem tetszett, pedig tudtam, hogy kellene. De a megadóztatást megint úgy képzelték,
hogy a Budapestiek menjenek a levesbe.
Biztos emlékszel, hogy a nyertes változat szerint az ingatlanadó tisztán értékalapú
lett volna. Azt persze mindenki tudja, hogy a Városban drágák a lakások. Még a legnyomorabb
sufni, vagy panel is sokmillióba kerül. Még az is, ahol kisnyugdíjas lakik, vagy
nagycsalád egymás hegyén-hátán , és a lakás nem befektetés nekik, hanem a fedél
a fejük fölött. Nem olyan sokszor gondolkozom szociálisan, de az, hogy ezeket megadóztatandó
befektetésként vették számba, nagyon felháborított. Különösen, hogy ugyanakkor a
képviselők vidéki vadászházai és haciendái, repülőtérrel és golfpályával, a felértékeléskor
tuti, hogy libalegelő kategóriát kapnak. Szóval ebbe a vagyonadóba, nagyon fontos,
hogy bevonják a szociális szempontot. Vagyis, hogy egy embernek hány négyzetméter
lakótér az, amit adómentesen, tisztán létfenntartási célból birtokolhat. Enélkül
megint csak a megkent ingatlanbecslőket foglalkoztató milliárdosok nem adóznának
és a családosok, öregek, épp munkanélküliek kerülnének az utcára."
Abban egyetértek a hozzászólóval, hogy a jelenlegi adórendszerben, ahol a folyó
jövedelem adóztatása és az ingatlanadózás szétválasztott marad (ilyen lett volna
a Gyurcsány-féle megoldás), igazságtalan lenne a vagyonadó bevezetése. Ha azonban
mégis egyetértünk abban, hogy kellene, akkor a megoldási javaslatok érdemi
vizsgálata kötelességünk. Azzal egyáltalán nem értek egyet, hogy az adózást és a
szociálpolitikát összemossuk, különösen azt a gondolatot tartom elhibázottnak, hogy
a csalást megvalósító hamis értékelések (ilyesmi indította el a jelenlegi pénzügyi
válságot is) miatt maradjon az adórendszer és a szociálpolitika zavaros keveréke.
A kettő szétválasztása teheti világossá a valódi jövedelmi viszonyokat. Átlátható
rendszerben pedig az APEH (aminek a szociálpolitikától mentes jövedelmeket kell
ellenőrizni) hatékonyan föl tudna lépni a jövedelmüket eltitkoló és vagyoni állapotukat
meghamisító törvénysértők ellen. A szociális kedvezményeket pedig csakis a valóban
rászorultak kapnák.
Az igazi probléma persze nem a vagyonadó kulcs nagyságával, hanem az adóalap, a
tényleges vagyon megállapításával van, ahogy simonmondja
hozzászólásában: "[...] az ingatlanpiac nem mozog eléggé, és a felbecsült értékek
realizálása egyáltalán nem biztos. Ha például felbecsülnek egy lakást, amiben egy
család él, például egy panelt 14 millióra, és kivetik az adót, lehet, hogy el kell
őket árverezni, mert frankón nem tudnak fizetni, viszont az árverezéskor nem 14
milliót fognak kapni azért a panelért, hanem mondjuk nyolcat, vagy annyit sem. Akkor
most egy szar becslés miatt utcára küldtünk egy családot. Nem tudom, érthető voltam-e."
Igencsak érthető volt, én pedig már válaszoltam is hasonló fölvetésre, igyekeztem
akkor is egyértelműen fogalmazni: a
"vagyonadóval
párhuzamosan meghatározandó adómentes sáv olyan magas kell legyen, hogy a kisvagyon
után számított jövedelem ne okozzon túlzott adóterhelést". De ez csak
egy kiragadott mondatom lenne, ezért megpróbálom világos pontokba szedni a különböző
bejegyzésekben írtakat a teljesség kedvéért.
1)Vagyonadó alatt nem csupán az ingantlanadó értendő, hanem
mindenfajta piaci értéket hordozó vagyontárgy utáni adózás, merthogy
a polgár valós helyzetét a jövedelme és a vagyontárgyai együttesen határozzák meg,
tehát a közteherviseléshez mindkettőt figyelembe kell venni.
2)A vagyon értékét önbevallás útján kell meghatározni, a bevallott
vagyonérték viszont egyben árajánlatot is jelent, amely áron a vagyontárgyak
APEH vizsgálat esetén áruba bocsátandók vagy államilag kisajátíthatók.
3)A vagyon alapján számított rejtett jövedelem, valamint a
munka- és tőkejövedelmek együttesen képezik az adóalany teljes jövedelmét.
4) A teljes jövedelem egy meghatározott része adómentes, megvalósítva
így a megtakarítás fölötti rendelkezés jogát, biztosítva a kistulajdonok adómentességét,
ahogy azt fentebb idézett (aláhúzással kiemelt) szövegben
is olvasható.
5) Az adómentes sávot meghaladó jövedelem egyetlen adókulccsal
adózik, így egyetlen marginális adókulcsugrást tartalmaz csupán (az
adómentes sávhatáron), csökkentve ezzel is a jövedelem eltitkolásának valószínűségét,
de megtartva az adóterhelés progresszív jellegét. Az egykulcsos,
ugyanakkor progresszív adózás lehetőségéről is írtam
már, kéretik elolvasni!
6) A polgári jog és a személyiségi jog szétválasztásához hasonlóan
a polgár gazdasági helyzetével, erejével arányos adózást külön kell választani
a szociálpolitikától, amely a személy emberi jogait biztosító létminimumot
garantálja.
7) A szociálpolitikai támogatásokat az állam ne segélyként,
hanem kölcsönként folyósítsa, hogy a (3. pontban meghatározott) teljes
jövedelem ne legyen helyettesíthető a létminimumot biztosító támogatással.
Azt akarom folyamatosan láttatni, a TDP egységes és hatékony
modellt javasol az igazságos teherviselés és az emberiesség követelményének párhuzamos
megvalósítására. Ez azonban csak szó, szó szó, ha nem alapítjuk meg a fenti politikát
választási lehetőségként megjelenítő pártot. A jelenlegi pártok közül tudtommal
egyik sem publikált hasonlóan összefüggő és átlátható programot, tehát van értelme
a gyülekezésnek ezen az alapon.
Mint tapasztalhatjátok,
újraélesztettem a TDP akadémia blogot is, ahol reménykedve várom
azokat a blogolókat, akik nem csupán bírálatokkal, hanem programalkotással is segítenék
megakadályozni a Köztársaság romlását.