Tudományos Demokrácia Pártja racionalizmus - befolyásolás helyett, tudásmegosztás, összefüggések keresése, folyamatos kommunikáció a megegyezésig, hogy végül erkölcsösek lehessünk
biztosíték A természetes monopóliumokról 2009-01-28 20:25
Egy jószág ára annak ritkaságáról és hasznosságáról szóló információ.
Adott időben ez az információ valamilyen önkényesen kiválasztott másik jószághoz
(pontosabban annak ritkaságához, hasznosságához) való viszonyítás eredménye, vagyis
egy arányszám, ami hosszú távon a létező összes javakhoz való viszonyszámmal lesz
egyenlő. Feltéve persze, hogy a piacon nem létezik olyan beavatkozás, amely valamelyik
viszonyszámot akaratlagosan megváltoztatja, eltorzítva ezzel a továbbterjedő információt.
Természetes monopóliumról beszélünk olyan javak esetében, amelyeket egyetlen
termelő kisebb költséggel képes előállítani, mint több független termelő.
Költségoldalon is lehet ezzel az állítással vitatkozni, hiszen az egyedüli termelőnek
nincs késztetése megkeresni a költségminimumot. Abban az esetben, ha az árat ő határozza
meg, akkor csakis annyit fog termelni (szolgáltatni) ami nem szünteti meg a termék
ritkaságát, ezzel fönntartva a magasabb árat. Ha pedig a közösség (az állam) fix
árat határoz meg, akkor a költségek csökkentésével a kibocsátott termék minősége
is romlik. Megtörténhet az is, hogy áron kívüli juttatások (paraszolvencia) ellenében
szolgáltat csak minőséget, vagy a minőségi szolgáltatásra hivatkozva állami támogatást
követel a szolgáltató. Úgy gondolom, hogy a magyarországi energiapazarlást,
pénznyelő tömegközlekedést, az oktatás és egészségügy finanszírozási problémáit
a felsorolt összefüggések okozzák, az, hogy a természetes monopóliumok máig megmaradtak
késő kádári romlottságukban.
A legnagyobb problémát mégis az ár mellőzése, vagy torzítása jelenti, hiszen a gazdaság
és a társadalom információáramlása a javak ritkaságáról és hasznosságáról ezáltal
megszakad, vagy legalábbis eltorzul. Nem csupán a természetes monopóliumként kezelt
jószágok fogyasztása válik irreálissá, hanem a társadalmi pazarlás és ár-hamisítás
minden területre szétterjed. A fogyasztóknak (és az államnak) fokozott terhet
jelent monopolhelyzetben levő számára hasznot biztosítani (az adóból), a holtteher
veszteség pedig növeli a lemaradásunkat, a lehetséges optimum helyett rosszabb termelési
hatékonyságot konzervál a természetes monopóliumként kezelt területeken.
Bármennyire is jótékonynak látszik az állami irányítás, a természetes monopóliumok
piaci környezetből való kiemelése mégsem reális. Elsősorban azért, mert ezekre
a javakra jellemző leginkább az, hogy a ritkaságuk és a hasznosságuk magas volta
miatt már a kisebb értéktorzulások is súlyos társadalmi következményekkel járnak.
Nem is beszélve arról, hogy az állami tisztviselők minden bölcsessége és akarata
is kevés a világgazdaság folyamatainak könyörtelen változatosságával szemben.
Ezért olyan kapcsolatot kell keresni a természetes monopólium, az állam és a fogyasztók
tömege között, ami a monopólium termelői árát nem befolyásolja, és mégis szabályoz.
Az államnak úgy kell versenyt létrehozni, hogy a vállalkozó dönthessen az adott
termelés menetéről. Amennyiben több vállalkozó is van a természetes monopólium
működtetésére, akkor az a vállalkozó kapja meg a monopólium működtetési jogát egy
meghatározott időtartamra, akinél a befizetendő biztosíték-összegnek és a vállalt
kibocsátásnak a szorzata a legnagyobb. Nem is kell egyéb föltételt
(csak a szakmai alkalmasságot) figyelembe venni, tehát a politikai alapon történő
szelektálás kizárható. Az állam (vagy megbízottja) a biztosítékból csakis azoknak
a fogyasztóknak juttat időarányosan visszatérítést, akik igénybevették az adott
szolgáltatást. Amennyiben a működtetési időszak végéig a vállaltnál kevesebb kibocsátás
történt (vagy hamarabb csődöt jelent a vállalkozó), akkor a fennmaradó biztosíték-összeg
a következő időszak biztosítékához adódik hozzá - akárki is szerzi meg a működtetési
jogot. A verseny tehát a működtetési jogért folyik, a biztosíték összege pedig
a fogyasztói kiadásokat, ezáltal a holtteher-veszteséget is a vállalkozó termelői
többletének rovására csökkenti.
Véleményt, kérdéseket várok! Hogy alakuljon a
TDP...