Tudományos Demokrácia Pártja racionalizmus - befolyásolás helyett, tudásmegosztás, összefüggések keresése, folyamatos kommunikáció a megegyezésig, hogy végül erkölcsösek lehessünk

szoclib regi blog

biztosíték
A természetes monopóliumokról
2009-01-28 20:25


Egy jószág ára annak ritkaságáról és hasznosságáról szóló információ. Adott időben ez az információ valamilyen önkényesen kiválasztott másik jószághoz (pontosabban annak ritkaságához, hasznosságához) való viszonyítás eredménye, vagyis egy arányszám, ami hosszú távon a létező összes javakhoz való viszonyszámmal lesz egyenlő. Feltéve persze, hogy a piacon nem létezik olyan beavatkozás, amely valamelyik viszonyszámot akaratlagosan megváltoztatja, eltorzítva ezzel a továbbterjedő információt.

Természetes monopóliumról beszélünk olyan javak esetében, amelyeket egyetlen termelő kisebb költséggel képes előállítani, mint több független termelő. Költségoldalon is lehet ezzel az állítással vitatkozni, hiszen az egyedüli termelőnek nincs késztetése megkeresni a költségminimumot. Abban az esetben, ha az árat ő határozza meg, akkor csakis annyit fog termelni (szolgáltatni) ami nem szünteti meg a termék ritkaságát, ezzel fönntartva a magasabb árat. Ha pedig a közösség (az állam) fix árat határoz meg, akkor a költségek csökkentésével a kibocsátott termék minősége is romlik. Megtörténhet az is, hogy áron kívüli juttatások (paraszolvencia) ellenében szolgáltat csak minőséget, vagy a minőségi szolgáltatásra hivatkozva állami támogatást követel a szolgáltató. Úgy gondolom, hogy a magyarországi energiapazarlást, pénznyelő tömegközlekedést, az oktatás és egészségügy finanszírozási problémáit a felsorolt összefüggések okozzák, az, hogy a természetes monopóliumok máig megmaradtak késő kádári romlottságukban.

A legnagyobb problémát mégis az ár mellőzése, vagy torzítása jelenti, hiszen a gazdaság és a társadalom információáramlása a javak ritkaságáról és hasznosságáról ezáltal megszakad, vagy legalábbis eltorzul. Nem csupán a természetes monopóliumként kezelt jószágok fogyasztása válik irreálissá, hanem a társadalmi pazarlás és ár-hamisítás minden területre szétterjed. A fogyasztóknak (és az államnak) fokozott terhet jelent monopolhelyzetben levő számára hasznot biztosítani (az adóból), a holtteher veszteség pedig növeli a lemaradásunkat, a lehetséges optimum helyett rosszabb termelési hatékonyságot konzervál a természetes monopóliumként kezelt területeken.

Bármennyire is jótékonynak látszik az állami irányítás, a természetes monopóliumok piaci környezetből való kiemelése mégsem reális. Elsősorban azért, mert ezekre a javakra jellemző leginkább az, hogy a ritkaságuk és a hasznosságuk magas volta miatt már a kisebb értéktorzulások is súlyos társadalmi következményekkel járnak. Nem is beszélve arról, hogy az állami tisztviselők minden bölcsessége és akarata is kevés a világgazdaság folyamatainak könyörtelen változatosságával szemben.

Ezért olyan kapcsolatot kell keresni a természetes monopólium, az állam és a fogyasztók tömege között, ami a monopólium termelői árát nem befolyásolja, és mégis szabályoz. Az államnak úgy kell versenyt létrehozni, hogy a vállalkozó dönthessen az adott termelés menetéről. Amennyiben több vállalkozó is van a természetes monopólium működtetésére, akkor az a vállalkozó kapja meg a monopólium működtetési jogát egy meghatározott időtartamra, akinél a befizetendő biztosíték-összegnek és a vállalt kibocsátásnak a szorzata a legnagyobb. Nem is kell egyéb föltételt (csak a szakmai alkalmasságot) figyelembe venni, tehát a politikai alapon történő szelektálás kizárható. Az állam (vagy megbízottja) a biztosítékból csakis azoknak a fogyasztóknak juttat időarányosan visszatérítést, akik igénybevették az adott szolgáltatást. Amennyiben a működtetési időszak végéig a vállaltnál kevesebb kibocsátás történt (vagy hamarabb csődöt jelent a vállalkozó), akkor a fennmaradó biztosíték-összeg a következő időszak biztosítékához adódik hozzá - akárki is szerzi meg a működtetési jogot. A verseny tehát a működtetési jogért folyik, a biztosíték összege pedig a fogyasztói kiadásokat, ezáltal a holtteher-veszteséget is a vállalkozó termelői többletének rovására csökkenti.

Véleményt, kérdéseket várok! Hogy alakuljon a TDP...