Tudományos Demokrácia Pártja racionalizmus - befolyásolás helyett, tudásmegosztás, összefüggések keresése, folyamatos kommunikáció a megegyezésig, hogy végül erkölcsösek lehessünk
(rendőrmatek) - Butaságom mementója A diszkrimináció elkerülésére 2009-02-04 11:28
Az alábbi szöveget meghagyom, de hála Abu [4] bejegyzésének beláttam, hogy tévesen vettem
át a kiindulási adatot, ezért hamis a végkövetkeztés is, tehát nem
igaz, hogy a rendőrség negatívan diszkriminálna, éppen ellenkezőleg.
Az alább idézett háttéranyag figyelmetlen olvasása miatt azt feltételeztem,
hogy háromszor annyi romát igazoltatnak, mint nem romát. Eközben a valóság az, hogy
negyedannyi romát igazoltatnak, mint nem romát.
Butaságom mememtója - ez aztán az "áttőrés" :-(
Tegnap Tokfalvi blogtársam
[...] - elemi számtan című dolgozatára már tettem néhány megjegyzést (hatástalanul),
ezért most egy bejegyzésben leírom további gondolataimat. Forrásként a Magyar
Helsinki Bizottság STEPSS programról szóló
háttéranyagát használom, amit a Hírszerző
cikke is említ, de úgy tűnik sem Tokfalvi barátom, sem a hozzászólók
nem olvasták el az eredeti szöveget. Pedig:
"A program célja az volt, hogy a kisebbségeket képviselő szakemberek
bevonása, a jogszabályi környezet feltérképezése és az intézkedések végrehajtásának
vizsgálata révén a résztvevők támpontokat nyújtsanak egy alternatív igazoltatási
gyakorlat kidolgozásához. Fontos cél volt az is, hogy javítsák a rendőrség és a
kisebbségek közötti viszonyt és kommunikációt.
A kutatás három helyszínen (Budapest VI. kerület, Szeged és Kaposvár) 6 hónapig
tartott, az adatfelvétel során több mint húszezer igazoltatás
adatait rögzítették az igazoltatásokat végző rendőrök, akik mellett az intézkedések
során rendszeresen – összesen 36 alkalommal - jelen volt civil megfigyelőként
egy roma fiatal is, aki saját tapasztalatait is rögzíthette az intézkedésekről
az igazoltatást követően kitöltött formanyomtatványokon. Az úgynevezett STEPSS nyomtatványon
a rendőröknek rögzíteniük kellett – többek között – az igazoltatás konkrét okát,
azt, hogy követte-e az igazoltatást valamilyen további intézkedés, és azt is, hogy
a rendőr megítélése szerint az igazoltatott személy milyen etnikumhoz tartozik."
Ennyit a tegnapi vitához, hiszen nem akarom ismételni a tegnapi érveimet, csakis
egyetlen állításomat. A rendőri rasszizmus abban áll, hogy több ártatlan romát igazoltatnak,
mint ártatlan nem romát. A vita résztvevői folyamatosan a rendőri munka hatékonyságára
hivatkoztak, pedig azt a szakmai célt úgy is meg lehetne valósítani , hogy közben
törekednek az ártatlanul meggyanúsítottak egyenlő számára. Ez úgy valósítható meg,
hogy amennyiben észrevehetően több romát gyanúsít meg ártatlanul a rendőr, akkor
ez számára is azt kell jelentse, hogy előítéletes volt, tehát javítani kell a rasszhoz
tartozók értékelésének hatékonyságán. Tudniillik a két hatékonyság a valóságban
nem egyforma, mégha az idézett statisztika nagyjából egyforma eredményt is adott.
Ugyanis a roma küljegyek alapján, valamint a háromszoros gyanúsítási arány miatt
a rasszal összefüggő hatékonyság jobb kéne, hogy legyen. Helyette háromszor annyi
ártatlanul igazoltatott árán született az egyforma hatékonyságnak látszó eredmény.
Ennyit az egyszerűség kedvéért, mostantól egy kicsit bonyolultabban folytatom.
A feladat olyan összefüggés megtalálása, amely szerint az ártatlanul meggyanúsítottak
száma egyenlő.
Jelöljük a rasszhoz tartozó gyanúsítottak számát Nr-rel, a többi gyanusítottak számát
pedig Nr-rel!
Jelöljük a a rasszhoz tartozó gyanúsításának hatékonyságát hr-rel, a többiekét pedig
hx-szel (hx;hr = 1 ha minden gyanúsított bűnössége beigazolódik)!
Jelöljük a bűnösök között a rasszhoz tartozók arányát r-rel (r=3, ha az adott rasszhoz
tartozók között háromszor annyi a bűnöző - rasszizmusra érzékeny olvasóim számára
megjegyzem, hogy ez statisztikai korrelációt, és nem ok-okozati összefüggést jelent).
Ekkor a rasszhoz nem tartozó bűnösök száma:
Bx = hx * Nx
Ahogy a rasszhoz tartozó bűnösök száma:
Br = hr * Nr
A rasszhoz nem tartozó ártatlanul meggyanúsítottak száma:
Ax = (1 - hx) * Nx
A rasszhoz tartozó ártatlanul meggyanúsítottak száma ezzel egyenlő :
Ar = (1 - hx) * Nx
A rasszhoz tartozó bűnösök száma:
Br = Bx * r = r * hx
* Nx
A rasszhoz tartozó gyanúsítottak száma (a): Nr
= Ar + Br = ( (1 - hx + r * hx) * Nx
A rasszhoz tartozó gyanúsítottak száma (b): Nr
= Br / hr = r * hx / hr * Nx
(a) és (b) egyenlőségéből következik, hogy 1
- hx + r * hx = r * hx / hr
azaz
hr = r * hx / (1 - hx + r * hx)
Értelmezve az aláhúzott összefüggést; amennyiben a rasszhoz nem tartozók esetében
rendőri bűnfelismerés hatékonysága (hx=) 21% és a bizonyítottan bűnelkövetők között
(r=) 3-szor akkora a rasszhoz tartozók aránya, akkor a rasszra vonatkoztatott bűnfelismerés
normális hatékonyságának (hr=) 42%-nak kéne lenni, hogy ne beszélhessünk semmilyen
diszkriminációról. Ha ennél nagyobb lenne a valóságban mérhető (hr) érték, az pozitív
diszkriminációt jelentene, de a kutatás eredményeként kapott (hr=) 22% egyértelműen
jelzi a gyanúsításban meglevő negatív diszkriminációt.
(Ha ellenőriztem volna az aláhúzott függvény viselkedését néhány konkrét esetre,
akkor kiderült volna, hogy éppen fordítva, 42% fölötti érték jellemzi a pozitív
dsizkriminációt)