Tudományos Demokrácia Pártja racionalizmus - befolyásolás helyett, tudásmegosztás, összefüggések keresése, folyamatos kommunikáció a megegyezésig, hogy végül erkölcsösek lehessünk

szoclib regi blog

államreform
Egy kormányprogram-tervezet 7. pontjához
2009-02-15 18:30

A múlt vasárnap összefoglalt reformterv hetedik pontjának, az államapparátusban dolgozók, a hatalmat képviselők feladatainak és juttatásainak kifejtésével zárom ma a TDP kormányprogram tervezetének ismertetését.

(Mielőtt belekezdenék az államreform témába, megemlítem, hogy a tegnapi szövegemet kiegészítve reagáltam Tokfalvi barátom megjegyzésére, módosítva, pontosítva az álláspontomat. Kéretik hasonló módon "update"-olni!)

Az államreform bizonyos lépéseit már az MSZP-SZDSZ koalíció is megfogalmazta, az ő honlapjuk a tematikája szerint haladva foglalom össze szükséges reformterületeket.

Az EGÉSZSÉGÜGY reformjának központi vezérelve a pazarlás megszűntetése. Az állam szerepét a szabványok betartásának ellenőrzésére kell szűkíteni. A szabványokat az orvosi közösség dolgozza ki (optimalizálja) a költségvetési keret ismeretében. A tavaly márciusi népszavazás káros következményeit úgy lehet csökkenteni, hogy az állam megszünteti minden olyan szolgáltatás támogatását, amely nem a közvetlen gyógyító vagy az egészségmegőrző tevékenység része. Ide tartozik a nem speciális betegétkeztetés, a szállítás és minden olyan szolgáltatás, amely nem rontja a gyógyító tevékenység hatásfokát. A gyógyító tevékenység finanszírozását minden állampolgár által egyenlő összegben fizetett társadalombiztosítási díjból kell fedezni. De erről már tavaly áprilisban is írtam, amikor elbizonytalanodott a miniszterelnök.

A NYUGDÍJRENDSZER reformjának központi gondolata a szolidaritás és az igazságos teherviselés, de a szolidaritás nem csupán a nemzedékek között, hanem a nyugdíjra jogosult nemzedéken belül, valamint az átlagos adófizetőnél magasabb nyugdíjat élvezők oldaláról is joggal elvárható. A nyugdíjat más jövedelmekhez hasonlóan adókötelessé kell tenni, ugyanis az egységes adózási rendszerben a nyugdíjak sem lehetnek kivételek. Az aktív koruk alatt befizetett járulék alacsony értéke miatt nyugdíjra nem jogosultak ellátását a társadalom minden tagjára vonatkozó létminimum elv alapján kell biztosítani, nem pedig erre hivatkozva populista módon megemelni a teljes nyugdíjtömeget. A nyugdíjra is vonatkozó adómentes sáv garantálja, hogy az átlagnyugdíj adómentes marad. Ahogy ezt Gyurcsány tanár úr tavaly őszi előadása után megírtam.

Az ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER reformjának alapelve szociális és területfejlesztési döntések önkormányzati szintre helyezése, aminek forrásait a központi kormányzat biztosítja. Az önkormányzatok csak környezetvédelmi okokból vethetnek ki adót. Csökkenteni kell az önkormányzati képviselők létszámát, de a bővülő döntési feladatkört alkalmazottként kell végrehajtani egyértelmű szakmai szabályok szerint. Az önkormányzatoknak, akárcsak a központi államnak nem lehetnek gazdasági vállalkozásai a közösségi szereppel ez összeférhetetlen. Erről is írtam, amikor kiderült, hogy az Matolcsy György versengő vállalkozássá alakítaná az önkormányzatokat.

Az OKTATÁS területén meg kell különböztetni a közoktatás és a felsőoktatás, valamint az átképzések kezelését. A közoktatás társadalombiztosítás jellege miatt minden állampolgár által egyenlő összegű járulékával kell fedezni a közoktatás költségeit. A felsőoktatás és a munkaerő átképzése olyan szolgáltatás, aminek ellenértékét maga az igénybevevő vagy a tartozást átvállaló szervezet (jellemzően az önkormányzat) köteles visszatéríteni az államkasszába. Amennyiben az igénybevevő maga vállalja a költségeket, akkor visszafizetési kötelezettsége a lentebb olvasható szociális ellátás visszafizetésével azonos szabályok szerint történik. Az oktatáshoz (de előbbi témákhoz is) kapcsolódóan a Matolcsy-féle vitairat bírálatának első részére hívom föl a figyelmet, amelyben összefoglalom, hogy miért tévút a harmadik út.

A KÖZIGAZGATÁS reformja, a bürokrácia megszüntetése csak akkor lehetséges, ha az ügymenet pontosan nyomon követhető és az ügyfél minden igénybevételkor olyan módon fizet, hogy a fizetendő összegben szerepel az ügyintézők munkájának értékelése is. A fizetendő összeg egy része az ügyfél elégedettségének mértékével arányos (ezt az ügyfél határozza meg), ami az ügyben részt vevő ügyintézők mozgó bérrészét befolyásolja.

A SZOCIÁLIS ELLÁTÁS reformja azon a végletes egyszerűsítésen alapul, hogy a vagyoni alapú és befolyó jövedelem összesített értékét minden állampolgár esetében a szociális létminimum szintjére kell kiegészíteni. A támogatást a központi államkincstár folyósítja az adóhatóság adata alapján az önkormányzatnak, az önkormányzat pedig a támogatott számára optimális formában valósítja meg az ellátást. A kapott ellátás összegét az államkincstár nyilvántartja és a támogatási jogosultság megszűnésekor (amikor a jövedelem meghaladja a létminimum határt) meg kell kezdeni a visszatérítést.

A KÖZFELADATOK katasztere jó alapot adhat a 2010-es és későbbi választásokon a különféle kormányprogramok összehasonlítására. A TDP úgy tervezi, hogy az ellenőrizhetőség megvalósítása végett a kormányprogramját a jelenlegi kormány által készített táblázathoz hasonló mélységben és az egyes feladatokhoz rendelt legkisebb és legnagyobb ráfordításarányt is tartalmazó módon készíti el. Hogy a választók ne csak tartalmatlan programok közül választhassanak...

A DEREGULÁCIÓ folyamán a jogrendszert mentesíteni kell a kusza szabályozások miatti ellentmondásoktól, hiszen a tervezett adó-egyszerűsitések, a kivételek és támogatási formák csökkenése miatt rengeteg jogszabály megfogalmazásának egyszerűsödését, egyúttal az általuk kínált kiskapuk bezárulását is jelenti.

A Tudományos Demokrácia Pártja politikáját követő állam következetesen ügyel arra, hogy a közszféra bérmegállapítása úgy történjen, hogy az abból következő (a gazdaságban szétáradó) reálbér változás a GDP változásával mindig arányos maradjon. A választott képviselők juttatását az Európai Parlament képviselői jövedelmek színvonalára kell emelni, de ennek a juttatásnak csak az átlagjövedelem háromszorosával egyező része tekinthető munkajövedelemnek, juttatás efölötti részét (társadalmitőke-profitot) egyfajta vállalkozói hitelként kapja a képviselő, aminek visszatérítése csak akkor engedhető el, ha a következő választásokon az adott képviselő újra a hatalomba kerül.