Tudományos Demokrácia Pártja racionalizmus - befolyásolás helyett, tudásmegosztás, összefüggések keresése, folyamatos kommunikáció a megegyezésig, hogy végül erkölcsösek lehessünk

szoclib regi blog

bokros teendők
Racionális és tradicionális legitimitás
2009-03-21 14:00

Dr. prof. Bokros Lajos feledékeny, ami mindannyiunkkal megesik. Ez persze nem mentség arra, hogy a tényeknek ellentmondó állításokat fogalmaz meg a közszereplő, hiszen karizmájának szertefoszlása gyengíti az általa képviselt álláspont meggyőző erejét, de szerencsére a közgazdász esetében nem teszi semmissé azt. Bokros ugyanis továbbra is elsősorban szakértőként szólal meg, nem vedlett át olyasféle politikussá, aki hajlékonyan idomulni szeretne a választópolgárok kényéhez kedvéhez. Pontosan emiatt alkalmas elsősorban ő arra, hogy a következő választásokig Magyarország miniszterelnöke legyen. Ezt az állításomat szeretném részletezni a mai bejegyzésben. Milyen legitimitást kaphat Bokros Lajos?

A legitimitás demokratikus ideája szerint hatalomba az kerül, aki a választópolgárok (vagy azok által választott képviselők) döntése szerint mandátumot, jogot és bizalmat kap a cselekvéshez. A választással szerzett racionális legitimitás mellett Max Weber megkülönbözteti a hatalom transzcendentális (tapasztalaton túlról nyert), tradicionális (hagyományokkal igazolt) és karizmatikus (tekintélyelvű) megalapozását. A politikai hatalmat a magyar jogrend szerint is a racionális legitimitás - a választás - alapozza meg, de a választók döntéseit a még említett háromféle legitimitás befolyásolja, kinek-kinek a világnézete, léthelyzete vagy rokonszenve szerint. A jelenleg hatalomban levők racionális legitimitása alig fogyatkozott meg az időközi választásokkal, de annál inkább a másik háromféle megalapozottságuk.

A felvilágosodás óta a hatalom tapasztalattól független (mitikus) megalapozottsága rohamosan csökken, a vallásból kiszakadó ideológiák és a feudális államok nemzetállamokká való átalakulása, a kialakuló modernitás pedig a hagyományokkal igazolható legitimáció hasadását okozta, ami leginkább a jobb- és baloldal között húzódó törésvonalban ismerhető fel. Az egyén és a közösség ellentéte is a modernitásnak a következménye. A közösség egyénekre bomlása a hagyományok relativizálódásához vezet, miközben a kisközösségekben hatékony tekintély a globális közösségekben irracionális méreteket ölthet, ezáltal torz ideológiai formákat hozhat létre. A fejlett nyugati társadalom tagjai szerves fejlődéssel jutottak el az ellentmondásoknak ebbe a posztmodern állapotába, tehát a civil társadalom tagjai is megértik és befolyásolják a hatalom lépéseit, nem egyoldalú a viszony.

Ezzel szemben a posztkádári Magyarország modernitása erőltetett, a reális legitimáció felszíne alatt a feldolgozatlan mitikus magyarságtudat, a machiavellista hatalomforrások urambátyám hálózata és a puhány diktatúrában megerősödött képmutatás határozza meg a mindennapjainkat.

Ebből a helyzetből kétféle kiút létezik, egyik Orbán Viktor karizmatikus személyiségére alapozza az új reális legitimitás megteremtését, de ennek a legitimitásnak a racionalitása kétséges, ugyanis a választókat összefüggéstelen érzelmi hatások érik a Fidesz részéről.
A második választható kiút a társadalmi tapasztalatból fakadó hagyományokra, a szakértelem megbízhatóságára alapozza a legitimitást tradicionális módon. Eszerint a Bokros Lajos által vezetett szakértői kormány végzi el a stabilitás feltételeinek megteremtését. A szakértői kormány mandátuma 2010-ig tart (vagy még hamarabb megbukik, ha a parlamenti pártoknak érdekében áll), de nem rántja magával egyik politikai oldalt sem, tehát a soron következő választásokra stabilabb politikai körülmények között kerülhet sor, jó esetben a populáris ostobaságokra, szélsőségekre sem lesz igény.
Harmadik lehetőség a jelenleg regnáló Gyurcsány Ferenc (vagy más szocialista politikus) vezette szocialista kormány, aminek megtartásával a 2010-es választásig fennmarad a jelenlegi instabil helyzet, tehát a semmittevés.
Negyedik lehetőség az előrehozott választások, de erre csak akkor lenne esély, ha az SZDSZ és az MDF valamelyikének szavazóbázisa erősödésnek indulna vagy az MSZP támogatottságának csökkenése vészes mértéket öltene.

A Tudományos Demokrácia Pártja egy megalapítandó gyülekezet, amelynek részletes programja van, bár még csak az alapelvek léteznek, de ez nem véletlen. Igaz, elkéstünk a megalapítással, az EP képviselőválasztás kampányáig már nem lehet észrevehető párterőt létrehozni, (Bokros Lajos is az MDF listáját vezeti :-) , de az időzavarra hivatkozva sem szabad elfogadni, hogy hasonló életmódú jóemberek gyülekezeteként váljon a párt ideológiamentessé vagy egypártrendszerhez vezető zavaros ideologiát hangoztató képződménnyé. Az üres és gátlástalan politizálás helyett a tudás megosztásának tradicionális legitimitására kell támaszkodni, hogy a politika újra tartalmassá válhasson.

A hagyományok és tudás tisztelete köt össze minket! Gyülekezzünk!