![]() | Tudományos Demokrácia Pártja racionalizmus - befolyásolás helyett, tudásmegosztás, összefüggések keresése, folyamatos kommunikáció a megegyezésig, hogy végül erkölcsösek lehessünk | szoclib regi blog |
A jelenlegi politikai helyzetet előidéző totál pár hatalomfüggő
tagjairól, az MSZP és a Fidesz MPP politikai szerepéről már megírtam a kritikát
(nemSZP és a lumPP címmel),
utóbbi írásom végén pedig ígéretet tettem, hogy elemzem Vona Gábor gyülekezeteinek
szerepét is, amelyek megerősödését elsősorban az említett nagy pártok rövidlátó
és képmutató politikai viaskodása tette lehetővé.
Ezen a héten a Jobbik politikai programjának ellentmondásosságát és egyoldalúságát
mutatom be, de előbb egy kis kitérőt teszek a napokban történtekről. A Jobbik május
18-án együttműködési megállapodást
kötött a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetével (TMRSZ), aminek a rendőri
dolgozók érdekeit kellene képviselni, de hogy azt milyen módon teszi, arról képet
ad a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) honlapján
olvasható állásfoglalás:
"A TMRSZ [...] nem írta alá ugyanis a rendőrség és a valóban működő reprezentatív
szakszervezetek közötti együttműködési megállapodást, és nem vesz részt a Rendőrségi
Érdekegyeztető Tanács (RÉT) működésében sem. Rendszeresen távol marad minden létező
érdekegyeztető fórumtól. [...] A TMRSZ az elmúlt időszakban egyetlen kérdés
megvitatását sem kezdeményezte a RÉT ülésein, és a kialakult vitákban sem fejtette
ki álláspontját. A TMRSZ a pereskedésben, illetve a feljelentésekben rendkívül
aktív. Legutóbb az országos rendőrfőkapitány ellen kezdeményeztek eljárást.
A TMRSZ tagsága - a szervezet honlapja szerint - soha nem értesül a kudarcot vallott
jogi eljárások soráról".
Más szakszervezeti tömörülés szerint is furcsállható a TRMSZ működése (május 15-ig
volt tagja a Munkástanácsok Országos Szövetségének, amiből május 15-i hatállyal
kizárták a szakszervezeti
normákkal ellentétes, rasszista megnyilvánulásokat elfogadó tevékenysége miatt.),
de a Jobbikkal kötött szerződés alkotja a fentebb említett horgok egyikét, kihasználandó
a testület elismertségi tőkéjét. A megállapodás II./5. pontja szerint a szakszervezet
nem zárja ki, hogy kötelezettséget vállaljon arra, hogy tagjai "magánszemélyekként"
részt vegyenek a párt népszerűsítésben:
"A TMRSZ vállalja, hogy felkérés esetén megfontolás tárgyává teszi - az erre illetékes
testület döntéséig -, hogy az együttműködésben vállalt célok elérése hatékonyságának
növelése érdekében - a társadalom jelentős részének szemében meglévő „elismertségi
tőkét” a Párt rendészetet érintő programjának (és ezen belül a TMRSZ törekvésének)
minél szélesebb körű társadalmi elfogadottsága érdekében a Párt rendelkezésére bocsáthatja
alkalmanként. Ennek során – az ilyen jellegű rendelkezésre bocsátás esetén -
az „elismertségi tőkét” jelentő személyek minden esetben, mint magánszemélyek vesznek
részt a Párt programjának megvalósítását megalapozó megmérettetéseken".
De ha ez a hallgatólagos politikai támogatás félreérthető is lenne, a megállapodás
IV./2. pontja szerint "A Felek kötelesek tartózkodni az együttműködő fél közvélemény
előtti rossz színben feltüntetésétől, egymás nyilatkozatait, programpontjait
lehetőség szerinti saját nyilatkozataikban a jogszabályi lehetőségek
keretein belül támogatják" - ugyebár ezt hívják politizálásnak.
Hogy mit ajánl ennek ellenében a Jobbik, azt is tartalmazza a megállapodás szövegének
III./8. pontja: "A Magyar Állam tulajdonában lévő, vagy a rendőrség kezelésében,
illetve tulajdonában lévő, kihasználatlan földterületi ingatlanok építési övezetbe
bevonása lehetőségének megvizsgálása, ennek eredményessége esetén a területet rendőrcsaládok
életkörülményei javítására alkalmas telkekre osztani, és a telkek - piaci árnál
jóval kedvezőbb áron történő - vevői körének kijelölésére döntési jogkörrel létrehozott
Alapítvány létrehozása, amely Alapítvány kuratóriumában a TMRSZnek 51%os szavazati
mértéket, vagy vétójogot biztosít az Alapítvány alapító okirata".
Érdekes értelmezése a demokráciának, ha egy párt a hatalomhoz jutása érdekében egy
fegyveres testület egyik szakszervezetével megállapodást köt, amelyben ennek a szakszervezetnek
ígéri egy állami földtulajdon felett rendelkező alapítvány többségi szavazati jogát.
Ez a megállapodás rávilágít arra is, hogy a kedvezményezettek kiválasztását a rendőrszakszervezetek
egy kisebbségének pozitív diszkriminációjával kívánják megoldani, miközben a programjukban
a jogállamiság, a korrupció- és diszkriminációmentes politika jelszavát hangoztatják.
A Jobbik által kivetett másik militáris jellegű horog a magyar társadalomban a
Magyar Gárda Mozgalom, amely a saját
honlapja szerint "pártok és határok felett álló önvédelmi szövetség",
és végcélja "a majdani nemzetőrség megteremtése". Nehéz értelmezni, hogy
milyen értelemben áll a "pártok felett" a Gárda, de még a hatalomra leginkább
törő egyesülési formákra, a pártokra is vonatkozó korlát, a
Magyar Köztársaság Alkotmánya 3.§(3) pontja kimondja, hogy
"a pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Ennek megfelelően egyetlen
párt sem irányíthat semmiféle állami szervet". Ennek tagadása a Magyar
Gárda hitvallása és gyakorlata, amely azzal, hogy nem pártként (hanem a jogrendszer
pártokra vonatkozó korlátait megkerülő mozgalomként) definiálja magát, miközben
demokratikus hatalmi legitimáció nélkül, a rendőrségi és a honvédségi feladatokkal
párhuzamos közhatalom gyakorlására törekszik, alkotmányellenes. Jellemző a honlap
Gyakori kérdések rovatában szereplő "Lehet-e
gárdista hivatásos rendőr, katona, tűzoltó, stb.?" kérdésre adott válasz:
"Mivel a Magyar Gárda nem párt, nem egyesület, hanem mozgalom, így bárki
lehet a tagja, hivatásos állományban lévő személy is. [...]",
ezzel megkerülve az Alkotmány 40/B.§(4) pontjának
tiltását, ami szerint "A Magyar Honvédség, a Rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok
hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet
nem folytathatnak". Egyébként is, az Alkotmány 62.§ (1)
pontja csakis a "békés gyülekezés jogát" ismeri el, nem pedig az arctalanító
uniformis pszichés hatásán alapuló fasisztoid szervezkedését.
Ennyi mára a Jobbik Magyarországért Párt militáns arculatát bizonyító alakulatokról,
legközelebb az EP választásra készült programjának hiányosságait fogom kritizálni.
Sokan azzal érvelnek, hogy egy szélsőséges párt ideológiájának, működésének, vagy
egyáltalán létezésének a közbeszédbe való beemelése segítheti a párt megerősödését.
Ez csak abban az esetben igaz, ha az adott párt elleni kritika gyenge és alaptalan.
Nem elég a szélsőséges titulussal vádolni az adott képződményt, meg kell mutatni
a szélsőség okát és következményeit. Erre törekszem a következő bejegyzéseimben
is. Nem ezt teszi Farkas Anikó:
Félelem és félelemkeltés című írásában (amire már LetterForce
is hivatkozott mai
blogjában - köszönet érte!), amely dolgozat csakis baloldal szubjektív félelmének
és félelemkeltésének vizsgálatára szűkíti a figyelmét, képviselve azt a jelenleg
divatos, de szerintem hibás álláspontot, hogy politikai diskurzusból kizárt ügyek
nem is léteznek.
A Tudományos Demokrácia Pártja a nyilvánosságot nem a politikai
manipulációk eszközének tekinti. A párt politikai hitvallása
a tudás megosztásán és (vezérelt közösségek helyett) a bármely kérdést fölvetni
kész
kommunikatív etika erején alapul. Ennek megfelelően összefüggő és megvalósítható
reformprogrammal kell a közönség elé állni, az ellentmondó
vélemények megvitatására készen. Az ítélkezés nem megoldás a legszélsőségesebb eszméket
hirdetőket sem, érvelni kell megmutatni a gondolati hibákat, nem feltétlenül meggyőzve
a szélsőségest, inkább hiteles alternatívát kínálni a választóknak. Azonban a meggyőző
érvek is elhalnak az egyéni hangok alkotta hangzavarban, ha nem élünk békés gyülekezési
jogunkkal.
Gyülekezzünk, szóljunk, alapítsuk meg a megbélyegző
történetek mocskaitól mentes Szociálliberális
Fórumot!