Tudományos Demokrácia Pártja
racionalizmus - befolyásolás helyett, tudásmegosztás, összefüggések keresése, folyamatos kommunikáció a megegyezésig, hogy végül erkölcsösek lehessünk
szoclib
regi blog



rend
Erőszak és félelemkeltés
2009-06-18 14:40

Hetekkel az EP képviselőválasztás előtt írtam a Jobbik politikáját bíráló harmadik bejegyzésemet fasisztoid címmel. Blogen érzékenyen reagált a témára, ezzel sokat segített, hogy a szélsőséges rendpártiság elleni indokokat megfogalmazzam. Kéretik elolvasni az említett bejegyzést követő szóváltásunkat, ami a csendőrséggel és más erőszakszervezetekkel kapcsolatban kialakult! A magyar jogrend az államot ruházza fel egyedül a kényszer és az erőszak alkalmazásának lehetőségével, de hogy a félelemkeltés jogszerű lehet-e, azt már vitatom, ellenérveimet az alábbiakban fogom kifejteni.

Szét kell választani az erőszakra való képességet a félelemkeltő fenyegetéstől. A társadalomnak minden időben képesnek kell lenni arra, hogy a rend fenntartása érdekében erőszakot alkalmazzon a tömegpszichózis miatt spontán kialakuló vagy a tudatos bűnelkövetést kísérő erőszak ellen. Erre a társadalomnak készenléti rendőrséget kell fenntartani, amely a lehetséges törvényellenes tevékenység azonnali és szakszerű megállítására elegendő jogi, személyi és technikai erőforrással rendelkezik. Ennek az erőforrásnak a biztosításával és hatékony alkalmazásával érhető el a társadalom tagjainak biztonságérzete.

A biztonságpolitikai "szakirodalomban általában elfogadott körülírások alapján [az] erőszak módszeres alkalmazása abból a célból, hogy félelemkeltés segítségével társadalmi-politikai célokat valósítsanak meg" terrorizmus. A magyar történelemben számos példa akad, hogy az adott politikai rendet az állam erőszakszervezete terrorisztikus eszközökkel tartotta fenn (csendőrség, ÁVH), azonban a következmények mindig is súlyosak voltak az adott társadalom egészére nézve. A félelemkeltés (az erőszak lehetőségének folyamatos ábrázolása) egy tömegpszichózis kialakulását nem befolyásolja, az eltúlzott erőszak pedig súlyosbíthatja a már kialakult pszichózist. A bűnelkövetést kísérő erőszakkal szemben pedig a félelemkeltés azért nem hatékony, mert a félelem irracionális érzése elhanyagolható a bűnelkövető racionális mérlegelésével szemben. A racionális mérlegelés tárgya pedig az, hogy a bűntett kiderül vagy sem. Amennyiben titokban marad, akkor a legfélelmetesebb erőszakszervezet is hatástalan, amennyiben pedig kiderül és akcióba lép a hatóság, akkor már nem a félelem foka, hanem az erőfölény határozza meg a végkifejletet. Ilyen esetekben kifejezetten káros, ha a bűnelkövető irracionális félelmektől szenved, aminek hatására egyébként elkerülhető károkat, veszteségeket okozhat. Ennyit azokról, akik miatt az erőszakszervezetekre szükség van, akik ellen az erőszakot szükség esetén azonnal hatékonyan és célzottan alkalmazni kell.

A társadalomban élők túlnyomó része persze nincs súlyos pszichotikus állapotban és nem bűnelkövető, bár a félelemkeltés légköre azzá teheti. Az ilyen emberek pszichés rendellenességei és törvényszegő cselekedetei nem az erőszak vagy a megfélemlítés eszközeivel, hanem szociális eszközökkel kezelhetők. A közösség ítélete és megértő megbocsátása (a közösségbe tartozás) hatékonyabb megoldás a rend megvalósítására, mint a félelemkeltés. Nem is szólva arról a szörnyű mellékhatásról, hogy a félelemkeltés szociopatává teszi mind a félelmet elszenvedőt, mind pedig a félelemkeltőt. Nem kell más példára hivatkoznom ennek bizonyítására, mint a hírhedt Zimbardo-féle börtönkísérletre, aminek "eredményei arra utalnak, hogy a résztvevők inherens személyiségi adottságaival ellentétben az adott szituáció az, ami meghatározza viselkedésüket".

A fentiekből következően tehát a rend biztosítása nem elsősorban az erőszakszervezeteken múlik. Primitív és túlterhelt társadalmakban, ahol a pszichológiai és szociális összefüggések ismerete még hiányzik, természetesen törvényszerű az erőszakszervezetek félelemkeltő jelenléte, de talán Magyarország elkerüli, hogy efféle sötétségbe zuhanjon. Az persze a nálunk fejlettebb társadalmakban sem zárható ki, hogy a társadalom tagjai közül néhányan az erőszaktól sem visszariadó egyénekké válnak, ezért az erőszakszervezetek félelemkeltő hatásának kerülése nem jelentheti a szakszerűségük gyengülését. Az erőszakszervezeteknek a reálisan feltételezhető legnagyobb erőszakot is hatékony módon meg kell tudni fékezni. Ez egy dinamikus képesség, aminek a megléte jelenti a biztonságot, aminek alkalmazása az erőszak megjelenésével arányos mértékben történik, de semmiképpen nem a félelem gerjesztése céljából.

A TDP szerint a biztonságérzetet jelentő társadalmi rendet nem primitív félelemkeltéssel, de nem is csak az erőszakra való képesség fokozásával lehet megvalósítani, hanem az erőszak arányosságának törvényes biztosítását kell lehetővé tenni. Arra van szükség, hogy a rendvédelmi szervek (az individuális erőszak ellenében szükséges) beavatkozási lehetőségeit is liberalizálja a törvényhozás, de ezzel párhuzamosan fokozottabb dokumentálási kötelezettséget is határozzon meg az illető hatóság számára. Személyiségi jogokat sérthet ugyan a rendvédelmi erők némely akciója, de amennyiben ennek részletei nem csupán a törvénysértéssel gyanúsítottak cselekedeteit illetően dokumentáltak, hanem a hatóság minden lépését is médiadokumentumok igazolják, akkor a bíróság egy későbbi kártérítési per során dönteni tud majd a rendvédelmi szervvel szembeni kereset ügyében is. Már tavaly szeptemberben írtam az objektum-orientált jogrendszerről szóló bejegyzések első részében a tisztán liberális jogi építmény hibájáról, arról, hogy mik azok az ellentmondások, amely az egyén túlzott védelme miatt lehetetlenné teszik egy fenntartható jogrend érvényesítését olyan időkben, amikor az állam strukturált ereje gyengül vagy csak agresszív módon látszik fenntarthatónak.

A Tudományos Demokrácia Pártja megfogalmazott elvei, reformlépéseken alapuló programja és elképzelt szervezeti formája, a Szociálliberális Fórum érdemi válaszokat próbál adni a fenti, de egyéb kérdésekre is, amik a politikában felmerülnek. Ezek a válaszok mindeddig csupán az én cingár blogomon juthattak el az olvasóim szűk köréhez, de remélem, hogy következő választáson már egy létező pártként adhatunk hiteles alternatívát a választóknak!

Gyülekezzünk!