Tudományos Demokrácia Pártja
racionalizmus - befolyásolás helyett, tudásmegosztás, összefüggések keresése, folyamatos kommunikáció a megegyezésig, hogy végül erkölcsösek lehessünk
szoclib
regi blog



szexnorma
Rendelkezés és önrendelkezés
2009-06-22 14:00


Már tegnapelőtt, a rendetlenség című bejegyzésemben is szót akartam ejteni Papp László Tamás (PLT) "Liberalizált szexpiacot" követelő cikkéről és az arra reagáló BetűvErő blogtársam "Nyomul az Ultraliberális Gárda" című kirohanásáról, de a téma megér egy teljes bejegyzést. Közben PiszkosFred is megírta "A melegtüntetésről" szóló szövegét, kifejtve, hogy az ő normája szerint viselkedőkkel semmi baja [@16:25: a pontosság kedvéért megjegyzem, hogy ez a megjegyzése nem a szexuális viselkedésre, hanem a tüntetők viselkedésére vonatkozik], ami dicséretes dolog lenne, ha az ő normája lenne az abszolút helyes norma. Ahogy tudjuk, többféle norma létezik, olyan kényes kérdésben pedig, mint a szexualitás, a különféle elvárt normák különösen éles vitákat okoznak. Szólok tehát én is.

Álláspontom PLT írásához áll a legközelebb, hiszen én is az önrendelkezést tartom a legfontosabb szempontnak, amely a szexuális elnyomás és a normálistól eltérő késztetések alkotta mocsárvidék elkerülésében segíthet. Az emberek egy része nem képes önrendelkezésre, tudniillik kiskorú, éretlen, kiszolgáltatott vagy fogyatékos. Az ilyen emberek szexuális életét a közösség által elfogadott norma, a rendelkezések határozzák meg. A TDP politikai szemlélete szerint ez az állam szociális arcvonása, amely a gyengék felé a paternalista védelmet és szabályozottságot biztosítja. Az önrendelkezésre képes érett felnőttek felé, akik kényszermentesen és választási lehetőségek birtokában élnek szexuális életet a hatalom nem fogalmazhat meg semmilyen megkülönböztetést, ami liberális arcvonás.

Prostitúció olyan szexuális érintkezés, amely nem ösztönös, örömszerző vagy gyermeknemzésre irányuló, hanem anyagi ellenszolgáltatás szerzése a fő cél. A prostitúció tehát szolgáltatás, de különféle formái között különbséget kell tenni. A prostitúcióra erőszakkal kényszerítő vagy az adott személy kiszolgáltatottságát (fogyatékosságát) kihasználó, abból hasznot vagy előnyt szerző személy büntettet követ el. Nem büntethető azonban az, aki a prostitúciót megélhetési forrásként, vagy jövedelem-kiegészítésként szabadon választja, hiszen ezzel teste fölötti önrendelkezést valósítja meg. Természetesen, mint más gazdasági viszony esetében a higiéniai és egészségügyi szempontok, a fentebb említett paternalista védelem és a bűnmegelőzés meggondolásai alapján szabályozott módon kell törvényesíteni a prostitúciót. Az prostitúció engedélyezését a bűnös szervkereskedelem engedélyezéséhez hasonlítani azért félrevezető, mert a szervkereskedelem alapja valamilyen csonkítás, de az engedélyezett prostitúció esetén is tiltottak kell maradjanak a bántalmazással, csonkítással járó szexuális tevékenységek.

LetterForce nevetséges módon hosszan idéz önmagától, durván minősít (vastagítva kiemeltem a következő idézetben), de nem óhajtja részletesebben taglalni a PLT cikkében szereplő "tiltás kérdését", pedig akkor kiderülne, hogy "milyen kényszerítésről beszél itt a szexevangelista újságíró. A parlementi vitákban kialakított és megszavazott törvény lenne a kényszer?" - kérdezi BetűvErő, pedig tudhatná, hogy az a törvény, amely büntetőjogi tiltást fogalmaz meg (a polgári jog megengedő szabályozása helyett) igenis a kényszer legerősebb formája. Alapvetően hazug és félrevezető LetterForce következő néhány sora. Szerinte "PLT-nek elsősorban megint a kereszténységgel van baja. [...] egyáltalán nem semleges liberális, hanem az immoralitást pártoló liberális, aki szerint értékes dolog a prostitúció, hiszen az agressziót csökkenti a társadalomban".
Ezekkel a vádakkal ellentétben PLT csak azt állítja, hogy a "kereszténység (illetve általában a vallások) nemiségre vonatkozó regulái gyakorlatilag betarthatatlanok" és, hogy "az ösztönök természetellenes gátolása frusztrációt, majd agressziót okoz". PLT tehát nem immoralitást pártolja, hanem humanista módon azt a fajta moralitást, ami nem valamely tekintélyre, hanem az emberi természetre alapozza a követendő normát. PLT szövegében sehol sem állította, hogy "értékes dolog a prostitúció", de azt igen, hogy egy alapvető emberi szükségletből következő tevékenység illegalitásba kényszerítése nagyobb károkat okoz a társadalomnak és az egyénnek, mint a "józan szabályozáspolitika". Hazugság LetterForce azon állítása, hogy "PLT is a saját erkölcsi felfogását akarja törvények formájában is látni", hiszen PLT nem kívánja megtiltani, hogy a vallásosak erkölcsi alapokra hivatkozva föllépjenek a prostitúció ellen. Idézem PLT egyértelmű szavait: "Fontos leszögezni: nem az a baj, hogy a vallásosak bűnnek tartják a prostitúciót. Hanem az, miszerint nem elégszenek meg azzal, hogy békés térítőmunkával próbálják az iparág dolgozóit (valamint munkáltatóikat és ügyfeleiket) lebeszélni a folytatásról. Ehelyett betiltani (vagy drasztikusan korlátozni) próbálják, rá akarván kényszeríteni normáikat az egész társadalomra".

LetterForce-éhoz hasonló (bár enyhébb) morális normakényszert vélek kiolvasni Theodor Wilbour blog-bejegzéséból is, amely a homoszexuális kisebbség megmozdulása ellen azzal érvel, hogy "az ízléstelen, magamutogató, gusztustalan felvonulások csak arra jók, hogy maguk ellen fordítsanak mindenkit akiből még nem veszett ki a jóízlés és a mértéktartás". Tudnivaló, hogy az emberek többsége (akármilyen ízlés és mértékletesség jellemző rá) úgy gondolja magáról, hogy ő jóízlésű és mértéktartó, tehát ez üres fecsegés maradna, ha a kommentek során nem pontosítanák, hogy [9. zz.top] "ha a melegek normálisan felöltözve, és kulturáltan követelnék a jogaikat, szerintem a kutya nem bántaná őket" vagy [12: Theodor Wilbour] "De miért kell egyáltalán felvonulni????!!! Ha ez természetes dolog (ráadául föltehetőleg genetiailag meghatározott) akkor miért kell vonulgatni az ügyben? Sokkal többet használna az ügynek, ha a meleg párok normálisan és kultúráltan élnének egymással - minden különösebb hírverés mellőzésével". Próbáltam érzékeltetni a kommentjeimben, hogy a felvonulók maguk választják meg a figyelemfelhívás módját és témáját, fölhívtam a figyelmet, hogy az örökbefogadást tekintve jelenleg is fennáll a melegek hátrányosan megkülönböztetett helyzete. Lehet persze hivatkozni olyan túlzóan perverz jelenségekre, amelyekkel szemben valóban szükség van a szociális közösség (fentebb említett) paternalista védelmére, de ezt kivetíteni az összes meleg kapcsolatra, már egyoldalú tálalás. Elfeledve közben, hogy a hetero párkapcsolatokban tényszerűen előforduló erőszak, kényszer és megalázó bánásmód a gyermek fejlődését sokkal nagyobb mértékben károsítja, mint egyes szexuális minták hiánya. Már régebbi, homo című bejegyzésemben is megírtam, hogy a család feladata nem elsősorban szexuális minták szemléltetése (a beállítottság ugyanis ösztönös eredetű) , hanem a lelki és anyagi szükségletek kielégítése és nyugodt környezet biztosítása. Nem zárható ki tehát, hogy ezt egy meleg pár is képes megadni, tehát a kategorikus tiltás súlyosan és alaptalanul megkülönböztető. Természetesen minden egyedi esetben (ahogy hetero párok örökbefogadási ügyeiben is) szükség van a gyermeknevelésre való alkalmasság vizsgálatára, de az előítéletes tiltás sérti a jogegyenlőség elvét.

A fentiekből is kitűnik, hogy mit jelent a Tudományos Demokrácia Pártja által megfogalmazott elvek szociális és liberális tartalma a szexuális normákkal kapcsolatban. A dogmatikus szemforgatás helyett a szembenálló érdekek figyelembevételével kell az emberi természetet legkevésbé korlátozó politikai megoldásokat megtalálni. Ehhez holisztikus (azaz nem fundamentális) vitatkozó közösség szükséges, amelynek lehetőségét a Szociálliberális Fórum létrehozásában látom. Azért írom több, mint egy éve ezt a blogot, a párt reformlépéseket tartalmazó programját beleértve, hogy a 2010-es országgyűlési képviselő-választásokra jelölteket állító párttá alakulhassunk. Ehhez azonban legalább tíz (álláspontom szerint közös előélet nélküli) alapító tag kell.

Segítsetek, gyülekezzünk!