Tudományos Demokrácia Pártja racionalizmus - befolyásolás helyett, tudásmegosztás, összefüggések keresése, folyamatos kommunikáció a megegyezésig, hogy végül erkölcsösek lehessünk

szoclib regi blog

házszabály
A parlamenti bejutási küszöb helyett
2010-07-25 10:00

Tegnapi bejegyzésemben tett ígéretem szerint most a jelenlegi választási törvény ellen érvelek. Ahogy tegnap is, úgy régebbi írásaimban is már többször említettem, hogy az 5%-os parlamenti bejutási küszöb és a képviselők egyéni jelöltként való megválasztása demokratikus deficitet okoz, azaz a jelentősen különbözik a parlamenti erők támogatottsága az általuk szerzett mandátumok számától. Ráadásul már a választásokon elért listás szavazatarányok sem mutatják a valós támogatottságot, hiszen a szavazatvesztés kockázata miatt a parlamenti küszöb közelében álló kispártok támogatói inkább egy nagypártra szavaznak, ha egyáltalán leadják a voksukat. Ennek a torzulásnak a megszüntetésére javasoltam a választási rendszer tisztán listásra, küszöbmentesre való átalakítását, amely rendszerben minden párt a támogatottságának arányában szerez mandátumot. A legfőbb ellenérv ezzel a megoldással szemben az, hogy a kormányzás stabilitását veszélyeztetné, ha a kormány javaslatait rendre leszavazná a parlamenti többség, illetve a küszöb hiányában bejutnának a parlamentbe szélsőséges pártok is.

Éppen az elmúlt időszak történései mutatják, hogy a választási mechanizmusba épített védelem nem működik, pontosabban nagyobb terhévé vált a demokratikus berendezkedésnek, mint az említett két kockázat. A FIDESZ a teljhatalom birtokában jelenleg bármit megtehet, csakis a jövőbeni bukástól való félelem tarthatja vissza a nemzetrontó politizálástól, a jelenben nincsenek intézményes fékek, talán csak az MNB. A bukásig valóban nem fog az Orbán kormány elmenni (ahogy a Gyurcsány kormány sem), de azt már a (forintos) bőrünkön tapasztaljuk, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszere végett csapásokat adunk és csapásokat kapunk. A legnagyobb problémát az eljövendő eseményektől való félelem mint egyedüli szabályozó jelenti, ami szubjektív módon, azaz a fejedelem belső állapotából következő gátlás, bizonyosan gyengébb racionalitással, mint ahogy a demokratikus fékek hatnának.

A helyzet adott, de ezt a helyzetet a választási törvény is segítette a magyar társadalom nyakára. Ha egyszer majd újra demokratikus fékek korlátozzák a hatalmat, s nem a bukástól való félelmei, akkor majd ne a választók alapvető jogának, az egyenlő választójognak a torzításával próbáljunk újra stabilitást teremteni! Elegendő lenne egy új házszabály vagy (a sarkalatosságához méltó nevén) Háztörvény, amely (az arányos és küszöb nélküli választási szisztéma mellett) úgy garantálja a kormánystabilitást, hogy a kormányoldal által támogatott javaslatok elfogadásához nem többségi szavazat, hanem annál meghatározott mértékben kevesebb szavazat is elegendő. Ez a kedvezmény a kormányoldal számára persze csakis az eddig egyszerű többséggel hozható törvényekre vonatkozna. A sarkalatos (jelenleg kétharmados) törvényeket és az alkotmányt csakis az összes képviselő minősített (kétharmados) támogatásával lehetne megváltoztatni.

A szükséges változtatások elérésére azonban a FIDESZ-KDNP pártszövetség és az általa alkotott joggólem hatalmával összemérhető társadalmi erő, egy baloldali-konzervatív (BALKON) pártszövetség szükségeltetik, amely alkotmányozó támogatottságra törekedve állítja helyre az intézményes fékekkel biztosított demokráciát. A Tudományos Demokrácia Pártja (TDP) eddig ismertetett tézisei, valamint a Szociálliberális Fórum kommunikatív cselekvő közössége ennek a pártszövetségnek lehetne az egyik kezdeményezője, képviselője, része.

Gyülekezzünk, amíg lehet!