Tudományos Demokrácia Pártja racionalizmus - befolyásolás helyett, tudásmegosztás, összefüggések keresése, folyamatos kommunikáció a megegyezésig, hogy végül erkölcsösek lehessünk

szoclib regi blog

alaptörvény
Törvényes politika
2012-01-01 13:01

Tegnapelőtti, gumicsont című bejegyzésben már említettem a közösség (community) a társadalom (society) ellentétét, egyúttal jelezve, Orbán totális közösségi rendszere éppen a plurális társadalmi folyamatok elnyomására irányul. Régen jeleztem ezt a veszélyt; már TDP-blog második, weimar bejegyzésében is, miután a fejedelem elszólta magát, szerinte a politika része a társadalom, nem pedig fordítva. Tegnapi, óvoda című szövegem mégis a pártos gyülekezés szükségességéről szólt, arról, hogy a civil protest mozgalmaknak mielőbb pártos formációkká kell alakulni. Merthogy a jog továbbra is lehetőséget ad az önkény elleni védekezésre.

A mától érvényes Alaptörvény, a joggólem ellentmondásos tartalma ellenére is jó hivatkozási alap jogaink védelmére, bár a kétharmatos ifjak hajlamosak rá, hogy alkotmánymódosításokkal segítsék a kormány alkotmánysértő lépéseit. A képviseleti demokráciát megtartó Negyedik Köztársaság híve vagyok jómagam is, de az Operaház előtt január másodikán tüntetők figyelmét fölhívom arra, hogy Magyarország államformája köztársaság maradt a most hatályba lépett Alaptörvény szerint is (ahogy a B cikk 2. mondata meghatározza). Ebben a kérdésben tehát nem az alaptörvénnyel, hanem a törvényalkotó és végrehajtó hatalom túlkapásaival van a baj. A preambulumban demagóg módon az 1949. évi kommunista alkotmány érvénytelenségét nyilvánítják ki, amit a módosításokkal már lényegében érvénytelenített az 1990-ben szabadon választott népképviselet. Ennek szép bizonyítéka, hogy a záró rendelkezések 2. pontjában "az Alaptörvényt az Országgyűlés az 1949. évi XX. törvény 19. § (3) bekezdés a) pontja és 24. § (3) bekezdése alapján fogadja el". A lényeg, hogy sokat és sokszor olvassuk el az Alaptörvény szövegét, mert ez még demokratikus alapon véd a kialakuló önkényuralom ellen.

A hatalom birtokosai leválthatók, az ellenzéknek pedig akkor lesz módja az alkotmány kifogásolt részeit megváltoztatni, ha kétharmados többséget szerez. A mostantól kezdődő politikai megmozdulásoknak tehát leginkább ezzel, az alaptörvény kifogásolt részeinek kiemelésével kell foglalkozni. Kiemelnék néhányat:

1) "Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését." - Az embertelen bűnök elévülését úgy általában kéne tagadni! (preambulum)
2) "Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni" - a történeti alkotmány a feudális maradványok miatt ellentétes az Alaptörvénnnyel! (R cikk)
3) "A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak" - közvetve sem, csakis a nép akaratának kialakításában és kinyilvánulásában lehet szerepük!
4) "Magyarország biztosítja a [...] valamint törvényben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát" - miért korlátozza törvény a tanítás szabadságát, ha a XVI. cikk 2. mondata szerint a szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést?
5) "A tulajdon társadalmi felelősséggel jár" (XII.cikk), miközben a XI. cikk szerint "Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához" - ha jól értem, akkor ez így együtt a társadalmi (köz)munkára való kötelezettség, miközben a holt tőke, izé... felelősséggel jár.
6) "Törvényben meghatározottak szerint a munkavállalóknak, a munkaadóknak, valamint szervezeteiknek joguk van ahhoz, hogy egymással tárgyalást folytassanak, annak alapján kollektív szerződést kössenek, érdekeik védelmében együttesen fellépjenek, vagy munkabeszüntetést tartsanak" - világos, a munkaadóknak is joguk van arra hogy együttesen fellépve munkabeszüntetés tartsanak. A fogyasztás visszaesése idején ez különösen hasznos alapjog.
7) " Az országgyűlési képviselők egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban - a miniszterelnöki tisztségre javasolt személy megjelölésével - bizalmatlansági indítványt nyújthat be. " - (XXI.cikk) ezzel éppenséggel nincs bajom, csak a jelenlegi ellenzéki képviselők figyelmét szerettem volna fölhívni, hogy bizalmatlansági indítványukban Varga Mihályt javasolhatnák Orbán Viktor ellenében, oszt jó napot.