Tudományos Demokrácia Pártja racionalizmus - befolyásolás helyett, tudásmegosztás, összefüggések keresése, folyamatos kommunikáció a megegyezésig, hogy végül erkölcsösek lehessünk

szoclib regi blog

népuralom
Majdnem közvetlen demokrácia
2008-03-11 09:05

Tiszta népuralom azért nem versenyképes a képviseleti demokráciával, mert a megfelelő döntéshez mindenképpen jól informáltság kell, az alapos tájékoztatás pedig vagy végtelenül késleltetné a döntési folyamatot, vagy megalapozatlan döntéshez vezetne.

Ezért egyrészt a szavazás átfutási idejét kell megrövidíteni, másrészt a hitelességet biztosítani az anonimitás megőrzése mellett. Az átfutási idő rövidítésére az elektronikus (interneten keresztül történő) voksolás szolgálna, aminek védelmét a modern nyílt kulcsú titkosítási eljárások (vak-aláírás módszer) lehetővé teszik. Ugyanakkor az adatbázis biztosítja, hogy a szavazó ellenőrizhesse szavazatának érvényre jutását az anonimitását megőrizve.

A blogger javasolja, hogy parlamenti párt népszavazást ne kezdeményezhessen, ne kampányolhason népszavazási kérdésben, de minden kormány által készített tájékoztatóban kötelező legyen arányosan teret kell biztosítani a parlamenti képviselők, illetve az ellenzék érveinek is a kormányoldali tájékoztató mellett.

A javasolt rendszerben továbbra is az Országgyűlés hozza a törvényeket, majd a Köztársasági Elnök aláírja, vagy visszautalja az Országgyűléshez, esetleg Alkotmánybíróságtól kérhet ellenőrzést, de népszavazásra is bocsáthatja, ha ezt magasabb szintű törvény nem zárja ki. Ha a népszavazás eredményes és az elfogadó válaszok vannak többségben, akkor a törvény azonnal jogerőre emelkedik. Ha a népszavazás eredménytelen, akkor a Köztársasági Elnökhöz kerül vissza ismét a döntés joga, aki a népszavazás arányainak ismeretében hozza meg döntését.

Sok múlik azon, hogy milyen feltétel alapján tekintünk egy népszavazást eredményesnek. Háromféle válasz leadása lehetséges, az "IGEN", a "NEM" és a "SEMLEGES". A szavazatszámlálás után a háromféle szavazatcsoportba tartozó szavazatszám: "több", "kisebb", "semleges" (rövidítve: "tö", "ki", "se").

Az általam javasolt rendszerben megmarad az érvényességi feltétel (25% egyforma válasz), de amennyiben
1% < x = [se * (ki - se)] / [(tö - ki) * (tö - se)] * 100%
feltétel teljesül, akkor a népszavazást érvénytelennek kell tekinteni.

Ellenőrzésképpen vizsgáljuk meg az eddigi népszavazások (1997-től) érvényességét az {1% < x} feltételre figyelve!
1997 NATO-tag x = 0.26 %
2003 EU-tagság x = 0.14 %
2004/1 KórházPr x = 3.17 % - nem érvényes
2004/2 MagyarIg. x = 61.80 % - nem érvényes
2008/1 Kórh.napidíj x = 0.21 %
2008/2 Vizitdíj x = 0.23 %
2008/3 Tandíj x = 0.27 %

Látható, hogy mindegyik esetben ugyanaz érvényességi eredmény jött ki, ami a régebbi szabály szerint is.
Ha azonban a 2008-as népszavazások érvénytelen szavazatszámához hozzáadnánk 165000 "bojkottálót", (a távolmaradók 4%-át, akkor:
2008/1 Kórh.napidíj x = 1.00 % - nem lenne érvényes
2008/2 Vizitdíj x = 1.22 % - nem lenne érvényes
2008/3 Tandíj x = 1.27 % - nem lenne érvényes