Tudományos Demokrácia Pártja racionalizmus - befolyásolás helyett, tudásmegosztás, összefüggések keresése, folyamatos kommunikáció a megegyezésig, hogy végül erkölcsösek lehessünk

szoclib regi blog

életvilág
Kommunikációs cselekvések
2008-03-20 13:20

(tegnapi bejegyzésemet folytatom most, a racionalitás szempontjából nézve a pártok kommunikációját)

Négyféle racionalitás van. A célracionalitás jelenleg a leginkább elfogadott a kapitalista társadalmakban, a normakövető cselekvés kihalóban van, a politikában egyre nagyobb szerepet kap a dramaturgiai cselekvés, pedig mindannyiunkon segítene a kommunikációs cselekvés.

A Fidesz normakövető politikai cselekvést hirdet, de lényegében dramaturgiai cselekvéssel reagál a kérdésekre. Némi klasszikus célracionalitást azért föltételezve, egy normakövető középosztály kialakítása látszik ideológiai célként, amely az elmúlt rendszer hatalmi örököseinek ellensúlyozására szolgál. A párt belső folyamatait mégis ideológiamentes célracionalitás uralja, története eddig a pártszimpatizáns szavazóbázis növelésének története volt. A kommunikációs cselekvést imitáló országjárások csupán a szimpatizánsok hangjának fölerősítését szolgálták.

Az MSZP a célracionális politikai cselekvéssel próbálja megválaszolni a kérdéseket, de a párton belüli hatalomért küzdők dramaturgiai cselekvése lehetetlenné teszi az egyébként ideológiai alapokon álló célok elérését. Tulajdonképpen csak válsághelyzetben képes a párt valóban célracionális cselekvésre. A 2002-es választások előtt úgy tűnt, hogy az MSZP is alkalmazza a Fidesznél bevált dramaturgiai cselekvést, de mivel a pupulista dramaturgia szövege közel áll az MSZP ideológiájához (szociális juttatásokkal kell a munkaerőpiacra alkalmas állapotban tartani a rászorulókat), egy pazarló normakövető cselekvés lett belőle.

Az SZDSZ is célracionális cselekvéssel válaszol a kérdésekre. Normakövető cselekvésre nincs módja, mert a rendszerváltás normáiban csalódott szavazók nem segítik őket hatalomra. Az MSZP-vel célracionális alapon kötött többször is koalíciót, de ezzel a párton belüli normakövető magatartások elgyengültek, kommunikációs cselekvés csak a pártszimpatizáns értelmiségi réteggel van. Az SZDSZ dramaturgiai cselekvései hatástalanok, mert a rendszerváltás szép illúziója már elmúlt.

Az MDF-től idegen a dramaturgiai cselekvés (bár a népszavazás óta...). Normakövető cselekvése a legerősebb, de hatástalan, mert az SZDSZ-hez hasonló módon fordulnak el tőle a rendszerváltásban csalódottak. Célracionális cselekvései ugyanúgy az MSZP mellé sodornák, mint a SZDSZ-t, de ellenzékben ennek kicsi az esélye. A párton belüli célracionális cselekvés hiánya megnehezíti a kommunikációs cselekvést a külvilág felé.

(folytatása következik)