Tudományos Demokrácia Pártja racionalizmus - befolyásolás helyett, tudásmegosztás, összefüggések keresése, folyamatos kommunikáció a megegyezésig, hogy végül erkölcsösek lehessünk

szoclib regi blog

igazság
Fogyasztás és jövedelem
2008-03-28 08:50

A munkajövedelmek és tőkejövedelmek egy bizonyos részét fogyasztásra, másik részét megtakarításra fordítják a jövedelemszerzők. A megtakarított jövedelemrész után nem fizetnek fogyasztási adót, tőke, illetve vagyon lesz belőle. A tőke újabb jövedelmet hoz, a vagyon pedig szolgáltatások igénybevétele alól mentesíti a tulajdonost, tehát jövedelmet vált ki.
A munka- és tőkejövedelmek adóztatása jelenleg is létezik, de a vagyon adóztatása csak részben (ingatlanadó) és nem a megfelelő módon. Az önkormányzatok vetik (pontosabban vethetik) ki a kötelezettséget, tehát a helyi vagyonosak könnyebben tudnak hatást gyakorolni a döntéshozókra, mint ha állami kivetés lenne.

Az alacsony jövedelműek a jövedelmük nagyobb részét kényszerülnek fogyasztásra költeni, ezért megtakarítási hajlamuk alacsonyabb, a magas jövedelműek ugyanakkor több megtakarításra képesek, ennél fogva a hajlamuk is magasabb. Abban az esetben, ha a megtakarítás tőkésítve lesz (azaz újabb adóköteles jövedelem forrása) a gazdaságra pozitív hatással, hiszen a tőke munkahelyet is létesít. A tőkehaszon után adóbevétel keletkezik. Az ellentmondást az jelenti, ha a megtakarítás nem működő tőkévé alakul át, hanem élvezhető vagyonná, ami után adózás nem történik, pedig a vagyon használata mentesít a szolgáltatások igénybevétele alól. Jól mutatja ezt az igazságtalanságot fogyasztási adóknak (ÁFA, jövedéki adó) jövedelemegységre vonatkoztatott diagramja, aminek az alsó rétegbe tartozóknál van maximuma, középtájon majdnem vízszintes, a felső réteg esetén pedig meredeken csökken az érték.

Mindezekből következik, hogy a vagyon minden formáját meg kell adóztatni. Csakis a mérték és a miként a kérdéses. A mértéke akkor igazságos, ha az adott vagyon hasznosítását feltételezve, a hasznosításból származó várható hasznot tekintjük jövedelemnek, amit a többi (munka- és tőke-) jövedelemhez hozzáadva keletkezik az összes adóalap. A miként már nehezebb kérdés, de erre is van egyszerű megoldás. Ugyanúgy önbevallással, mint a jövedelemadónál, amit az APEH szúrópróbaszerűen ellenőriz. A téves vagyonbevallásnak lesz egy roppant kellemetlen mellékhatása, ugyanis a be nem vallott vagyon tulajdonjogát az állam nem köteles megvédeni, mert ugye ha a tulajdonos tagadja a tulajdonjogát...

Már a TDP programjának első felvázolásakor leírtam, hogy a vagyon megadóztatása további adómódosítással együtt lesz igazságos. Egykulcsos jövedelemadóra van szükség, aminél az alsó adómentes sáv biztosítja, hogy a fogyasztási adón kívül csak akkor kelljen jövedelemadót fizetni, ha már a megtakarítási hajlandóság is jelentkezik. Ez a megoldás az adórendszer egyszerűsítése mellett a középosztályba emelkedés lehetőségét is megteremti.
(Zárójelben említem meg, hogy elhibázottnak tartom a Gyurcsány Ferenc által legutóbb meghirdetett Új Tulajdonosi Programot, mert átláthatatlan, kézben tarthatatlan módon történő állami visszaosztást valósít meg. Ezzel az erővel indíthatna békekölcsönt is akkorra összegben, amivel a Program államháztartást terheli. A Programban résztvevő cégek működését az új tulajdonosok nem fogják befolyásolni, tehát hatékony magánosításról nincs szó.)