Tudományos Demokrácia Pártja racionalizmus - befolyásolás helyett, tudásmegosztás, összefüggések keresése, folyamatos kommunikáció a megegyezésig, hogy végül erkölcsösek lehessünk
A munkajövedelmek és tőkejövedelmek egy bizonyos részét fogyasztásra, másik részét
megtakarításra fordítják a jövedelemszerzők. A megtakarított jövedelemrész után
nem fizetnek fogyasztási adót, tőke, illetve vagyon lesz belőle. A tőke újabb jövedelmet
hoz, a vagyon pedig szolgáltatások igénybevétele alól mentesíti a tulajdonost, tehát
jövedelmet vált ki.
A munka- és tőkejövedelmek adóztatása jelenleg is létezik, de a vagyon adóztatása
csak részben (ingatlanadó) és nem a megfelelő módon. Az önkormányzatok vetik (pontosabban
vethetik) ki a kötelezettséget, tehát a helyi vagyonosak könnyebben tudnak hatást
gyakorolni a döntéshozókra, mint ha állami kivetés lenne.
Az alacsony jövedelműek a jövedelmük nagyobb részét kényszerülnek fogyasztásra költeni,
ezért megtakarítási hajlamuk alacsonyabb, a magas jövedelműek ugyanakkor több megtakarításra
képesek, ennél fogva a hajlamuk is magasabb. Abban az esetben, ha a megtakarítás
tőkésítve lesz (azaz újabb adóköteles jövedelem forrása) a gazdaságra pozitív hatással,
hiszen a tőke munkahelyet is létesít. A tőkehaszon után adóbevétel keletkezik. Az
ellentmondást az jelenti, ha a megtakarítás nem működő tőkévé alakul át, hanem élvezhető
vagyonná, ami után adózás nem történik, pedig a vagyon használata mentesít a szolgáltatások
igénybevétele alól. Jól mutatja ezt az igazságtalanságot fogyasztási adóknak (ÁFA,
jövedéki adó) jövedelemegységre vonatkoztatott diagramja, aminek az alsó rétegbe
tartozóknál van maximuma, középtájon majdnem vízszintes, a felső réteg esetén pedig
meredeken csökken az érték.
Mindezekből következik, hogy a vagyon minden formáját meg kell adóztatni. Csakis
a mérték és a miként a kérdéses. A mértéke akkor igazságos, ha az adott vagyon hasznosítását
feltételezve, a hasznosításból származó várható hasznot tekintjük jövedelemnek,
amit a többi (munka- és tőke-) jövedelemhez hozzáadva keletkezik az összes adóalap.
A miként már nehezebb kérdés, de erre is van egyszerű megoldás. Ugyanúgy önbevallással,
mint a jövedelemadónál, amit az APEH szúrópróbaszerűen ellenőriz. A téves vagyonbevallásnak
lesz egy roppant kellemetlen mellékhatása, ugyanis a be nem vallott vagyon tulajdonjogát
az állam nem köteles megvédeni, mert ugye ha a tulajdonos tagadja a tulajdonjogát...
Már a TDP programjának első felvázolásakor leírtam, hogy
a vagyon megadóztatása további adómódosítással együtt lesz igazságos. Egykulcsos
jövedelemadóra van szükség, aminél az alsó adómentes sáv biztosítja, hogy a fogyasztási
adón kívül csak akkor kelljen jövedelemadót fizetni, ha már a megtakarítási hajlandóság
is jelentkezik. Ez a megoldás az adórendszer egyszerűsítése mellett a középosztályba
emelkedés lehetőségét is megteremti.
(Zárójelben említem meg, hogy elhibázottnak tartom a Gyurcsány Ferenc által legutóbb
meghirdetett Új Tulajdonosi Programot, mert átláthatatlan, kézben tarthatatlan módon
történő állami visszaosztást valósít meg. Ezzel az erővel indíthatna békekölcsönt
is akkorra összegben, amivel a Program államháztartást terheli. A Programban résztvevő
cégek működését az új tulajdonosok nem fogják befolyásolni, tehát hatékony magánosításról
nincs szó.)