![]() | Tudományos Demokrácia Pártja racionalizmus - befolyásolás helyett, tudásmegosztás, összefüggések keresése, folyamatos kommunikáció a megegyezésig, hogy végül erkölcsösek lehessünk | szoclib regi blog |
Kóka János levelét
megírta, vissza a jövőbe. Merthogy a húsz évvel ezelőtti Szabad Kezdeményezések
Hálózata valóban a jövőbe mutató elveket vallott és lehetetlenné tette, hogy az
akkori hatalom korporatív államrend kialakításával mentse át politikai hatalmát.
Az SZDSZ-nek megkérdőjelezhetetlen szerepe van a demokrácia intézményeinek kialakításában
és védelmében, de a lelkes átöltözködés hevében nem vette észre, hogy nem csak cilindereket,
hanem szakadt munkásgúnyákat, kuruc, labanc öltözékeket kapkodunk magunkra. Van,
akinek bohócruha jutott, van, akinek vasálarc, néhány király meztelen. Hiába vannak
modern intézmények, ha a fejünkben részeg elkeseredés feszül pattanásig, a kezünkben
ostor pattog (lassan igazi politikai hungarikumként). Beülünk a modern intézmények
székeibe, és föltesszük a lábunkat az asztalra, aztán hajrá Magyarország!
"Ez az építmény azóta is tartósnak bizonyult." -írja Kóka János. Sajnálnivaló tévedés,
hiszen a márciusi népszavazáshoz vezető út az alkotmányos elveket kiüresítő lépések
sorozata. Az alkotmánybíróság a kormány fölé emelkedett, nem az alkotmányt, hanem
a szocializmus maradékát védi. A bírók erkölcsi törvények alapján ítélkeznek jogellenesen,
a gazdaság szereplői pedig béna kacsának tekintik a hatalmat, jobb esetben csak
becsapják, de semmisségét megtapasztalva már diktálnak is neki. Düledező építmény
ez, Elnök úr, nem kéne erős Pannon Várról mesélni!
Az SZDSZ eredeti politikai erejét a régi rendszer hazugságvilága elleni harc adta,
de hogy mindvégig "meghatározó politikai erő" lett volna, az már önámítás. Nem elég,
hogy a 1994-ben a elvtelen koalíciót kötött az MSZP-vel, amikor a Szocialista Párt
amúgy is többséggel rendelkezett, tehát nehezen vitatható, hogy csak a legitimitás
miatt volt szüksége a kisebbik koalíciós partnerre. Nem elég, hogy megalkudott a
kádári rendszert működtetők felelősségre vonásának elmismásolásában és bennmaradt
a Medgyessy Péter vezetette koalíciós kormányban (a kormányfő elháritó múltjának
ismeretében), végig közreműködött a 2002-2006 közötti böszme kormányzásban is, hazug
módon eltitkolva a gazdasági törvényszerűségekkel szembemenő politika veszélyeit.
A gondatlanságban is meghatározó erő volt, vagy csak a látszatintézkedésekre olyan
büszke? Talán elérték, hogy "ma az országban nincs hatalom kontroll nélkül"? Talán
"az információs társadalom hazai megerősödését is" élvonalbelinek nevezhetjük?
Kóka Elnök úr eredményként említi azt, hogy "minden eddiginél nagyobb arányban rendelkezhessen
saját jövedelméről" a polgár, de beszédesen hallgat a vagyonból fakadó jövedelem
kivételezett, szinte adómentes helyzetéről. A liberális eszmeiség a vagyonos vagy
a szabad polgár pártján áll? Hibáztatja magát Kóka úr, hogy nem szüntették meg "a
kádárizmus örökségét: az osztogató, a mindenható államba vetett hitet", de könnyen
elfelejtkezik a saját minisztersége idején előadott hurráoptimista mutatványáról.
Mintha a hitelesség nem a tények kérlelhetetlen föltárásával kezdődne...
Alig lépett ki az SZDSZ a kormányból, már megjelent a szándék a kolíció újrakötésére.
Ez a legnagyobb dilemmája most a Liberális Pártnak. Beolvadni észrevétlenül az elvtelen
baloldalba vagy menekülni az MSZP ölelő karjaiból, és újra kompromisszumoktól letisztult
liberális gondolatokat vallani, "hogy jövőjük is legyen, mert a szabadság befejezhetetlen
feladat."