Tudományos Demokrácia Pártja
racionalizmus - befolyásolás helyett, tudásmegosztás, összefüggések keresése, folyamatos kommunikáció a megegyezésig, hogy végül erkölcsösek lehessünk
szoclib
regi blog



számokba fojtva
Mikro- és makroadatok
2008-05-27 18:20

Ma nem szándékoztam írni, de végül mégis összejött egy oldalra való, ugyanis a tegnapi szövegelésemre reagálva marek írt egy megjegyzést, amiben föltett néhány kérdést is, erre válaszolok:

[...] Mennyi az a "kispolgári mértékű jövedelem és magánvagyon"? Pl. ugye azoknak akik nem voltak teljesen hülyék 30-50 éve és ezért most ők és/vagy az utódaik egy 2. v. 12. kerületi lakásban élnek (érték 20-40 milla), az egyébként kis fizetésből (nettó 400-1000 Euro) - nyugdíjból (300-600 Euro), ugye nem kell a gettóba költözni ahhoz, hogy ne szívjon? Vagy a balkáni szinten szegényekre gondolsz csak szeretettel?
[...] Illetve kit értesz megtakarításra képes nyugdíjasnak?

Nem akarom számokba fojtani a további gondolkodást. Pontos értékeket mondani csakis a bevezetés előtti államháztartási adatok és a jövedelmi viszonyok ismeretében lehet, hiszen az adóbevétel és kiadás különbségének meg kell megfelelni a konvergencia kritériumnak.
Én még az adatokat gyűjtöm, és közben keresem a megfelelő mikroszimulációs modellt. Persze az lenne a legjobb, ha a javasolt adórendszer három alap-adatára (szociális létminimum, adómentes jövedelemsáv és az afölötti jövedelem adókulcsa) javaslatokat kapnék azoktól, akik hozzáférnek a szükséges adatbázishoz. Amennyiben ez a három adat rendelkezésre áll, akkor minden számítás elvégezhető a jövedelem ismeretében.

A TDP tervezett adórendszere szerint a vagyoni előnyökből származó "jövedelem" és a pénzben szerzett jövedelem együtt teszi ki az adózás alapjául származó összjövedelmet. Ebből következően a nagy vagyonnal rendelkező kisnyugdíjasnak az összjövedelme lehet magasabb is az adómentes határnál. Nem kell ugyan elköltöznie, de a közterhekből ki kell venni a részét az ilyen lehetőségekkel rendelkező polgártársunknak is. Valóban, akik nem voltak hülyék, azoknak feltehetően aktív életük során felgyűlt vagyonuk vagy magas nyugdíjuk van most. A vagyon tőkehozama után más is adózik, miért lennének mentesek pont ők a közteherviselés alól? Megtakarításra képes nyugdíjasnak ugyanazon kritérium alapján nevezek egy nyugdíjast, mint akármely más jövedelemszerzőt, munkást vagy tőkést. A nyugdíj, mint jövedelem lényegében a tőkeként értelmezett nyugdíjjárulék tömeg profitja.

{Hadd legyen végül mégis egy laza nyitott példa: 200eFt az adómentesség határa, afölött 20%-os adókulcs! Egy húszmilliót érő lakás kb. 100eFt havi hasznot hoz, ha kiadják, azaz ekkora jövedelmet helyettesít. Ehhez jön - mondjuk - a 120eFt-os nyugdíj, ami havi 220eFt összesített jövedelemnek felel meg. Ha az adómentes határ 200eFt/hó, akkor az adóköteles jövedelem 20eFt, aminek 20%-a 5eFt, ennyi jövedelemadót kell fizetni valakinek havonta, ha egyedül él a fenti ingatlanban a megadott nyugdíjból vagy bérből. Ha két egyenlő havi nyugdíjat érdemlő emberpár lakik ott, akkor 340eFt lesz az összesített jövedelem, tehát a kétszer vett adómentes határ alatti összjövedelem után már nem kell adót fizetniük. Tudniillik családi adózás!}
De ismétlem, ez csak egy nyitott példa volt! Ismeretlen ugyanis a szociális létminimum összege (ami meghatározza a szociális kiadásokat), aminek mindenképpen kisebbnek kell lenni az adómentesség határánál. Nem lett megvizsgálva az a feltétel, hogy a bevezetett értékek mellett is megfelel-e az államháztartási hiány a konvergencia kritériumnak.