Tudományos Demokrácia Pártja racionalizmus - befolyásolás helyett, tudásmegosztás, összefüggések keresése, folyamatos kommunikáció a megegyezésig, hogy végül erkölcsösek lehessünk
számokba fojtva Mikro- és makroadatok 2008-05-27 18:20
Ma nem szándékoztam írni, de végül mégis összejött egy oldalra való, ugyanis a tegnapi szövegelésemre reagálva marek
írt egy megjegyzést, amiben föltett néhány kérdést is, erre válaszolok:
[...] Mennyi az a "kispolgári mértékű jövedelem és magánvagyon"? Pl. ugye azoknak
akik nem voltak teljesen hülyék 30-50 éve és ezért most ők és/vagy az utódaik egy
2. v. 12. kerületi lakásban élnek (érték 20-40 milla), az egyébként kis fizetésből
(nettó 400-1000 Euro) - nyugdíjból (300-600 Euro), ugye nem kell a gettóba költözni
ahhoz, hogy ne szívjon? Vagy a balkáni szinten szegényekre gondolsz csak szeretettel?
[...] Illetve kit értesz megtakarításra képes nyugdíjasnak?
Nem akarom számokba fojtani a további gondolkodást. Pontos értékeket mondani
csakis a bevezetés előtti államháztartási adatok és a jövedelmi viszonyok ismeretében
lehet, hiszen az adóbevétel és kiadás különbségének meg kell megfelelni a konvergencia
kritériumnak.
Én még az adatokat gyűjtöm, és közben keresem a megfelelő mikroszimulációs modellt.
Persze az lenne a legjobb, ha a javasolt adórendszer három alap-adatára (szociális
létminimum, adómentes jövedelemsáv és az afölötti jövedelem adókulcsa) javaslatokat
kapnék azoktól, akik hozzáférnek a szükséges adatbázishoz. Amennyiben ez a három
adat rendelkezésre áll, akkor minden számítás elvégezhető a jövedelem ismeretében.
A TDP tervezett adórendszere szerint a vagyoni előnyökből
származó "jövedelem" és a pénzben szerzett jövedelem együtt teszi ki az adózás alapjául
származó összjövedelmet. Ebből következően a nagy vagyonnal rendelkező kisnyugdíjasnak
az összjövedelme lehet magasabb is az adómentes határnál. Nem kell ugyan elköltöznie,
de a közterhekből ki kell venni a részét az ilyen lehetőségekkel rendelkező polgártársunknak
is. Valóban, akik nem voltak hülyék, azoknak feltehetően aktív életük során felgyűlt
vagyonuk vagy magas nyugdíjuk van most. A vagyon tőkehozama után más is adózik,
miért lennének mentesek pont ők a közteherviselés alól? Megtakarításra képes nyugdíjasnak
ugyanazon kritérium alapján nevezek egy nyugdíjast, mint akármely más jövedelemszerzőt,
munkást vagy tőkést. A nyugdíj, mint jövedelem lényegében a tőkeként értelmezett
nyugdíjjárulék tömeg profitja.
{Hadd legyen végül mégis egy laza nyitott példa: 200eFt az adómentesség határa,
afölött 20%-os adókulcs! Egy húszmilliót érő lakás kb. 100eFt havi hasznot hoz,
ha kiadják, azaz ekkora jövedelmet helyettesít. Ehhez jön - mondjuk - a 120eFt-os
nyugdíj, ami havi 220eFt összesített jövedelemnek felel meg. Ha az adómentes határ
200eFt/hó, akkor az adóköteles jövedelem 20eFt, aminek 20%-a 5eFt, ennyi jövedelemadót
kell fizetni valakinek havonta, ha egyedül él a fenti ingatlanban a megadott nyugdíjból
vagy bérből. Ha két egyenlő havi nyugdíjat érdemlő emberpár lakik ott, akkor
340eFt lesz az összesített jövedelem, tehát a kétszer vett adómentes határ alatti
összjövedelem után már nem kell adót fizetniük. Tudniillik családi adózás!}
De ismétlem, ez csak egy nyitott példa volt! Ismeretlen ugyanis a szociális
létminimum összege (ami meghatározza a szociális kiadásokat), aminek mindenképpen
kisebbnek kell lenni az adómentesség határánál. Nem lett megvizsgálva az a feltétel,
hogy a bevezetett értékek mellett is megfelel-e az államháztartási hiány a konvergencia
kritériumnak.