Tudományos Demokrácia Pártja racionalizmus - befolyásolás helyett, tudásmegosztás, összefüggések keresése, folyamatos kommunikáció a megegyezésig, hogy végül erkölcsösek lehessünk

szoclib regi blog

Higgadtember írta a tegnapi bejegyzésemre: Beszéltünk már a személyes kapcsolatteremtés szükségességéről. Akár interneten működünk,akár nem,fel kell vennünk a kapcsolatot,bizonyos dolgokat át kell beszélni. Enélkül nem megy.

Szerintem igenis megy. Pontosabban a személyesség nélkül is megy, sőt azt kell mondjam, hogy úgy megy igazán, ha "bizonyos dolgokat" is a publikum előtt beszélünk át. Persze lehetséges, hogy csak túlzó aggodalmaim vannak, de szerintem csak akkor lesz értelme egy újabb párt alapításának, ha egy ideológia köré szerveződve intézményesedik a szervezet, nem pedig a személyes ismeretségen alapuló közösségként küzd a hatalomért. Magyarázatul gondoljunk a Fidesz történetére, amelynél az liberális-jobboldali-populista ideológiai átalakulás rövid idő alatt végbement.

A fenti gondolatmenetet támasztja alá az alábbi részlet Enyedi Zsolt "Pártok és pártrendszerek" című tanulmányából:

Egy tipikus változási ciklust olvashatunk ki a klasszikusok (Hume, Michels,Weber és Ostrogorski) műveiből, amelyek szerint a kezdetben társadalmi célokat kitűző pártok egyre inkább a saját fennmaradásuk szempontjait fogják figyelembe venni. Panebianco (1988) szintén a konszolidálódás természetes velejárójaként írja le, hogy az ideológiai arcél elmosódottabbá válik, s hogy az eredeti, hivatalos célokat a párt már csak annyiban követi, amennyiben ez nem veszélyezteti magát a szervezetet. Az intézményesedés eredményeként a kollektív ösztönzők súlya csökken, az ideológia látenssé válik, a vezetők mozgástere leszűkül (ti. már nem kreálhatnak új ideológiát vagy társadalmi bázist, az intézmény saját, megszilárdult szabályai kötik őket), az adaptáció stratégiája erősödik.

Szívesen fölvenném persze a személyes kapcsolatot olyan emberekkel, akikkel a jövő héten pártot lehetne alapítani, de ne siessünk! Önkorlátozásra késztet az a tény, hogy a politikai elképzeléseimmel kapcsolatban nem jelent meg elegendő érdeklődés, a direktmarketingtől pedig a párt megalapítása előtt tartózkodnék. A jövő év tavasza a végső határidő, amíg úgy alakulhat meg a párt, hogy az a 2010-es választásokon már akár jól is szerepelhet. A 2009 májusában lesz az Európai Parlamentbe kerülő képviselők választása. Ekkor már jelöltállítással lehetne próbálkozni, ha 20000 érvényes ajánlószelvényt összegyűjt a párt. Erre a megalakulás utáni két hónap áll majd rendelkezésre, de még nem az eredményesség, hanem az ismertség megszerzése végett. A fontosabb cél a 2010-es választásokon elérhető eredmény, a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöb átlépése.

A párt belső folyamatait a megalakulása után is publikum elé kell tárni, a döntési folyamatban részt vevők anonimitásának megőrzésével a döntésben foglaltak megvalósulásáig (vagy meghiusulásáig). Erre azért van szükség, hogy a publikum ne tudjon a döntéshozó személyre közvetlenül nyomást gyakorolni, de az érveket mérlegelhesse és megjeleníthesse az ellenérveit is. Természetesen ez nem jelentheti a döntéshozó felelősségének elmismásolását. A döntésben résztvevők köre jól defiált kell legyen, a döntési folyamat végén pedig az addig is nyilvános álláspontokhoz hozzá kell rendelni, nevesíteni a valódi személyeket is.