![]() | Tudományos Demokrácia Pártja racionalizmus - befolyásolás helyett, tudásmegosztás, összefüggések keresése, folyamatos kommunikáció a megegyezésig, hogy végül erkölcsösek lehessünk | szoclib regi blog |
Higgadtember írta a tegnapi bejegyzésemre:
Beszéltünk már a személyes kapcsolatteremtés szükségességéről. Akár interneten működünk,akár
nem,fel kell vennünk a kapcsolatot,bizonyos dolgokat át kell beszélni. Enélkül nem
megy.
Szerintem igenis megy. Pontosabban a személyesség nélkül is megy, sőt azt kell mondjam,
hogy úgy megy igazán, ha "bizonyos dolgokat" is a publikum előtt beszélünk át. Persze
lehetséges, hogy csak túlzó aggodalmaim vannak, de szerintem csak akkor lesz értelme
egy újabb párt alapításának, ha egy ideológia köré szerveződve intézményesedik a
szervezet, nem pedig a személyes ismeretségen alapuló közösségként küzd a hatalomért.
Magyarázatul gondoljunk a Fidesz történetére, amelynél az liberális-jobboldali-populista
ideológiai átalakulás rövid idő alatt végbement.
A fenti gondolatmenetet támasztja alá az alábbi részlet Enyedi Zsolt "Pártok és
pártrendszerek" című
tanulmányából:
Egy tipikus változási ciklust olvashatunk ki a klasszikusok (Hume, Michels,Weber
és Ostrogorski) műveiből, amelyek szerint a kezdetben társadalmi célokat kitűző
pártok egyre inkább a saját fennmaradásuk szempontjait fogják figyelembe venni.
Panebianco (1988) szintén a konszolidálódás természetes velejárójaként írja le,
hogy az ideológiai arcél elmosódottabbá válik, s hogy az eredeti, hivatalos célokat
a párt már csak annyiban követi, amennyiben ez nem veszélyezteti magát a szervezetet.
Az intézményesedés eredményeként a kollektív ösztönzők súlya csökken, az ideológia
látenssé válik, a vezetők mozgástere leszűkül (ti. már nem kreálhatnak új ideológiát
vagy társadalmi bázist, az intézmény saját, megszilárdult szabályai kötik őket),
az adaptáció stratégiája erősödik.
Szívesen fölvenném persze a személyes kapcsolatot olyan emberekkel, akikkel a jövő
héten pártot lehetne alapítani, de ne siessünk! Önkorlátozásra késztet az a tény,
hogy a politikai elképzeléseimmel kapcsolatban nem jelent meg elegendő érdeklődés,
a direktmarketingtől pedig a párt megalapítása előtt tartózkodnék. A jövő év tavasza
a végső határidő, amíg úgy alakulhat meg a párt, hogy az a 2010-es választásokon
már akár jól is szerepelhet. A
2009 májusában lesz az Európai Parlamentbe kerülő képviselők választása.
Ekkor már jelöltállítással lehetne próbálkozni, ha 20000 érvényes ajánlószelvényt
összegyűjt a párt. Erre a megalakulás utáni két hónap áll majd rendelkezésre, de
még nem az eredményesség, hanem az ismertség megszerzése végett. A fontosabb cél
a 2010-es választásokon elérhető eredmény, a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöb
átlépése.
A párt belső folyamatait a megalakulása után is publikum elé kell tárni, a döntési
folyamatban részt vevők anonimitásának megőrzésével a döntésben foglaltak megvalósulásáig
(vagy meghiusulásáig). Erre azért van szükség, hogy a publikum ne tudjon a döntéshozó
személyre közvetlenül nyomást gyakorolni, de az érveket mérlegelhesse és megjeleníthesse
az ellenérveit is. Természetesen ez nem jelentheti a döntéshozó felelősségének elmismásolását.
A döntésben résztvevők köre jól defiált kell legyen, a döntési folyamat végén pedig
az addig is nyilvános álláspontokhoz hozzá kell rendelni, nevesíteni a valódi személyeket
is.