Tudományos Demokrácia Pártja racionalizmus - befolyásolás helyett, tudásmegosztás, összefüggések keresése, folyamatos kommunikáció a megegyezésig, hogy végül erkölcsösek lehessünk
Olvasom,
hogy A Magyar Demokrata Fórum szerint [...] kiderült: az SZDSZ elnökének egyeztető
körútja mindeddig kézzelfogható eredmény nélkül zárult. Fodor Gábor egyeztetett
Orbán Viktorral, majd Gyurcsány Ferenccel is, mégis üres kézzel, konkrét előrelépések
nélkül távozott mindkét találkozóról.. [...] Miután mindkét pártelnök találkozott
és egyeztetett Fodor Gáborral, az MDF szerint legfőbb ideje, hogy Gyurcsány Ferenc
és Orbán Viktor közös asztalnál ismertessék, ki mit akar az országgal kezdeni.
A Fidesz a Fodor-Gyurcsány találkozóról
a következő hírt tette közzé: Az MTI kérdésére, hogy készít-e a kormány az SZDSZ
kérésére cselekvési programot, a miniszterelnök azt válaszolta, a kormány az elmúlt
időszakban folytatott tanácskozásain éppen a stratégiai fő irányok kialakításán
dolgozik, ami a cselekvési program egyik eleme. Ezt nem az SZDSZ, hanem az ország
számára kell tisztává tenni - jelentette ki.
Mindezekkel szemben az SZDSZ honlapján ezt
olvasom: A kormányfő a másfél órás egyeztetés után azt mondta: [...] nyáron
a fő stratégiai irányokat egyeztetik "a legmagasabb szinten", később pedig szakpolitikusok
vitáznak majd a részletekről. Ősszel az elképzeléseket konkrét törvényhozási kedeményezésekre
váltják.
Az MSZP ugyerről
így ír: A két párt vezetősége egyetért abban, hogy szükséges az adó- és járulékrendszer
megújítása, valamint a szociális támogatási rendszer átalakítása úgy, hogy az munkára
ösztönözzön. Ehhez kapcsolódóan kell megreformálni a szakoktatást is. Mindemellett
tárgyalásokat terveznek az alkotmányosság védelme, a közélet tisztasága, a Budapest
szerződés betartása és az abban foglalt fejlesztési program sikerességének ügyében
is.
Felismerhetők az egyezések és különbségek, a szókimondás és mellébeszélés. Látható,
hogy az értelmezés és a tematizálás milyen fontos szerepet tölt be a politikában.
Erről szól Ballai László kiváló
írása is A politika, mint marketing címmel. Sok idézet
található benne a nagy gondolkodóktól, vitriolos kritikája a ma "menő" politikai
maszlagnak. Mindenkinek ajánlom az elolvasását! Egy kis ízelítő:
Swift Gulliverje Glubbdubdrib halottidéző képességekkel felruházott kormányzójával
való találkozása nyomán így karikírozza a "dicsőséges forradalom" utáni Anglia politikai
viszonyait: "...azt kívántam, hogy egy hatalmas teremben jelenjék meg előttem a
római szenátus, és mintegy ellenpárjaként egy másik helyiségben egy modern képviselőház.
Az első olyan volt, mintha félistenek és héroszok gyűltek volna egybe, a másik zsebtolvajokból,
útonállókból, krakélerekből és kucséberekből összeterelt gyülevész banda volt."
(Swift 1726/1992)
Az 1083-ban szentté avatott I. István magyar király működéséről az 1003-as hildesheimi
Évkönyv a következőt jegyzi fel: "...sereggel ment anyai nagybátyja, Gyula király
ellen; miután őt feleségével és két fiával együtt elfogta, országát erőszakkal a
keresztény hitre kényszerítette." (Bertényi, 2000; Kristó, 2001)
A philippi győző, a Római Birodalom keleti provinciáinak korlátlan ura, Marcus Antonius
pedig egyszerűen így jelenik meg Plutarkhosznál: "Kleopatra hálás lehetett Fulviának
azért, hogy megtanította Antoniust, miként kell eltűrni egy asszony uralmát, és
így Antoniust ő már megnevelve s megszelídítve kapta meg."
A marketingpolitika a hamis múlt hazafias eufóriájából egy pillanat alatt átlendül
a szédületes jövőbe, noha mindkét csodafegyvere visszafelé sül el. A hazafiság túlhangsúlyozása
a marketingpolitikust ugyanis veszélyes rokonságba hozza a fasiszta ideológiai gyakorlattal
például a nácikéval, akiknek páratlan támogatottsága nem elsősorban a terrorban,
hanem annak a hangsúlyozásában rejlett, hogy aki nincs velük, az nem német! (Fromm,
1941/1993) Ami pedig a jövőt illeti - nos, azt a politikai rendszert, amely a jelen
problémáival szemben a jövő társadalmának tökéletességére irányítja a figyelmet,
általában kommunizmusnak szokták nevezni.
A TDP a fentiek ismeretében választja a marketingmentes
politizálást, amely politizálással nem az emberi tudat pszichológiai résein át befolyásolja
a választókat, hanem az elképzeléseit, a programját
összefüggéseiben igyekszik megvilágítani a választók előtt, tudásmegosztással és
a tisztelt vitapartnerek bevonásával próbálja megszerezni a hatalmat. Fontosabbnak
tartom az összefüggő érvelést a választók minden csoportjának előnyöket kínáló zagyvaléknál.