Tudományos Demokrácia Pártja racionalizmus - befolyásolás helyett, tudásmegosztás, összefüggések keresése, folyamatos kommunikáció a megegyezésig, hogy végül erkölcsösek lehessünk
Tegnap már írtam az Alkotmánybíróság legutóbbi (236/A/2008.)
határozatáról, amelyben megsemmisítette az Országgyűlés 2008. február 18-i ülésnapján
elfogadott törvénymódosítást. Lényegében egyetértek Dr. Kiss László alkotmánybírónak
a határozathoz fűzött különvéleményével, ami szerint az AB "eljuthatott volna akár
az elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény 181/A. § (1) bekezdése alkotmányosságának
a megállapításáig is", azaz csakis homályos értelmű részeit semmisítette
volna meg.
Itt kell reagálnom tegnapi szövegemhez írt egyik (epés:-) megjegyzésre is. Azt írta
epe, "hogy az alkotmánybíróság egyik lényege, hogy alapjogok és
alapjogok között kell összemérnie, közöttük rangsort fölállítania."
Akárhogy olvasom az Alkotmány
szövegében az Alkotmánybíróságra vonatkozó részt (32/A. §) és az Alkotmánybíróságról
szóló törvény
szövegét, nem találok utalást arra, hogy az alapjogok közt rangsort kellene fölállítania
az alkotmánybíróságnak. Értelmezni ugyan feladatuk a taláros bíráknak az Alkotmányt,
de a (tákolmány) hiányzó részeit nem nekik, hanem a törvényhozónak kell kipótolni
alacsonyabb szintű törvényekkel. Az Alkotmánybíróság ezért egyet tehet, kimutatja
az új jogszabály ütközését valamely alkotmányos alapjoggal. Ütközés akkor jön létre,
ha a jogszabály nem csupán szabályozza valamely jog gyakorlásának módját, hanem
korlátozza az adott jogot.
A megsemmisített törvény 181/A. § (1) bekezdése a szólást nem korlátozza, de bünteti
a megszólalás azon módjait, amik mások jogainak megvonásával fenyegetnek. Jogállamban
ugyanis bármely jog megvonása a bíróságok jogerős határozata után történik, nem
az Alkotmánynak is ellentmondó verbális erőszakkal, az önbíráskodással. Még ha ítélet-végrehajtás
nem is követi az önbíráskodást, a gyalázkodás hatalmat éreztet, megaláz és lélekben
sérülést okoz!
Az elégtelen információk alapján meghozott ítélet bántó kimondása, az előítéletes
gyalázkodás a romló közállapotok egyik forrása. Ezért a TDP
mindenfajta előítélet csökkentésén munkálkodik, de nem tartja elfogadhatónak a politikai
korrektség indokával a problémák eltussolását sem...
Mára ennyi, holnap folytatom de házi feladatul hadd ajánljak egy előítéletesség-kutatásról
szóló szöveget Tisztelt Olvasóm figyelmébe, érzékeltetve, hogy mire gondolok! Idézem
Erőss Gábor és Gárdos Judit
írásának záró sorait:
"A társadalomtudósoknak, amennyiben valóban a szívükön viselik a hazai romák sorsát
(ez szerintünk így van), és nem riadnak vissza a normatív kijelentésektől (nem szoktak),
akkor az implicit társadalomkritika helyett explicit rendszerkritikát kell megfogalmazniuk
(mint teszik is ezt néhányan közülük - kevesen)."