Tudományos Demokrácia Pártja
racionalizmus - befolyásolás helyett, tudásmegosztás, összefüggések keresése, folyamatos kommunikáció a megegyezésig, hogy végül erkölcsösek lehessünk
szoclib
regi blog



előítélet
Törvénytelen erőszak
2008-07-01 16:20

Tegnap már írtam az Alkotmánybíróság legutóbbi (236/A/2008.) határozatáról, amelyben megsemmisítette az Országgyűlés 2008. február 18-i ülésnapján elfogadott törvénymódosítást. Lényegében egyetértek Dr. Kiss László alkotmánybírónak a határozathoz fűzött különvéleményével, ami szerint az AB "eljuthatott volna akár az elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény 181/A. § (1) bekezdése alkotmányosságának a megállapításáig is", azaz csakis homályos értelmű részeit semmisítette volna meg.

Itt kell reagálnom tegnapi szövegemhez írt egyik (epés:-) megjegyzésre is. Azt írta epe, "hogy az alkotmánybíróság egyik lényege, hogy alapjogok és alapjogok között kell összemérnie, közöttük rangsort fölállítania."

Akárhogy olvasom az Alkotmány szövegében az Alkotmánybíróságra vonatkozó részt (32/A. §) és az Alkotmánybíróságról szóló törvény szövegét, nem találok utalást arra, hogy az alapjogok közt rangsort kellene fölállítania az alkotmánybíróságnak. Értelmezni ugyan feladatuk a taláros bíráknak az Alkotmányt, de a (tákolmány) hiányzó részeit nem nekik, hanem a törvényhozónak kell kipótolni alacsonyabb szintű törvényekkel. Az Alkotmánybíróság ezért egyet tehet, kimutatja az új jogszabály ütközését valamely alkotmányos alapjoggal. Ütközés akkor jön létre, ha a jogszabály nem csupán szabályozza valamely jog gyakorlásának módját, hanem korlátozza az adott jogot.

A megsemmisített törvény 181/A. § (1) bekezdése a szólást nem korlátozza, de bünteti a megszólalás azon módjait, amik mások jogainak megvonásával fenyegetnek. Jogállamban ugyanis bármely jog megvonása a bíróságok jogerős határozata után történik, nem az Alkotmánynak is ellentmondó verbális erőszakkal, az önbíráskodással. Még ha ítélet-végrehajtás nem is követi az önbíráskodást, a gyalázkodás hatalmat éreztet, megaláz és lélekben sérülést okoz!

Az elégtelen információk alapján meghozott ítélet bántó kimondása, az előítéletes gyalázkodás a romló közállapotok egyik forrása. Ezért a TDP mindenfajta előítélet csökkentésén munkálkodik, de nem tartja elfogadhatónak a politikai korrektség indokával a problémák eltussolását sem...

Mára ennyi, holnap folytatom de házi feladatul hadd ajánljak egy előítéletesség-kutatásról szóló szöveget Tisztelt Olvasóm figyelmébe, érzékeltetve, hogy mire gondolok! Idézem Erőss Gábor és Gárdos Judit írásának záró sorait:
"A társadalomtudósoknak, amennyiben valóban a szívükön viselik a hazai romák sorsát (ez szerintünk így van), és nem riadnak vissza a normatív kijelentésektől (nem szoktak), akkor az implicit társadalomkritika helyett explicit rendszerkritikát kell megfogalmazniuk (mint teszik is ezt néhányan közülük - kevesen)."