![]() | Tudományos Demokrácia Pártja racionalizmus - befolyásolás helyett, tudásmegosztás, összefüggések keresése, folyamatos kommunikáció a megegyezésig, hogy végül erkölcsösek lehessünk | szoclib regi blog |
Ha lelki erőszakról van szó, akkor a pszichológia eszközeivel érdemes megközelíteni
a kérdést. A mai politikában sajnos elsősorban a marketingpszichológia kap előkelő
szerepet, ami talán jól jellemzi a demokráciánk tévútját, ahol csak a politikusok,
politikák eladása, a népszerűségi mutatók számítanak...
Erről szerettem volna írni bővebben, de ma sincs elég időm, ezért újabb olvasnivalót
ajánlok a saját írás helyett, egy kis pszichoanalítikus adalékot a
TDP politikájához, Lust Iván: Vágy és hatalom
című tanulmányát.
Ebből egy kis idézet:
Miért kerül az emberiség legnagyobb vállalkozása, a szabadság és a demokrácia elvein
alapuló társadalomszerveződés több vonatkozásban is zsákutcába? - teszi fel a kérdést
Bibó. A magyarázathoz ismét a francia forradalomig kell visszanyúlni. A forradalom
vezérei a királyságot és a katolicizmust egyaránt fel akarták számolni, ezt viszont
csak az alapjában királyhű és katolikus francia nép ellenében tehették. Az irreális
célkitűzés által teremtett vákuumhelyzet pedig cinikus, másokat bábuszerepre kárhoztató
hatalomtechnikusokat lökött a felszínre - írja Dénes Iván Zoltán (1993). A monarchikus
tekintély helyét nem a szuverén nép, hanem a rá hivatkozó zsarnokság foglalta el.
Az európai politikai gondolkodásban megszületett a "hivatásos forradalmár" és a
"megrögzött reakciós" steril figurája a jakobinusok ön- és ellenségképe nyomán -
folytatja Dénes. A mai pszichoanalitikus ebben a jó és rossz félre történő hasítás
és különféle projektív identifikációs folyamatok politikai mozgatóerővé válását
láthatja meg.
A máig meglévő rossz kettősség, a forradalmár-reakciós ellentét az emberi felszabadulás
ügyét álforradalmakkal és zsarnokságokkal fedte el, és a modern totális rendszerek,
a nácizmus és a bolsevizmus előhírnöke lett. A tradicionális uralomról való áttérés
a szabadság és demokrácia elvein alapuló társadalomszervezésre könnyen olyan pillanatnyi
vákuumot teremt, amit hamar ki lehet tölteni a zsarnokság hajdani és újabb formáival.
Különösen akkor, ha a társadalom alapegységeinek nem mindennapi tapasztalata az
önkormányzat. Hiába nyilatkoztatják ki a szabadságjogokat, ha az nem élő napi gyakorlat
- fejtegeti Dénes.