Tudományos Demokrácia Pártja
racionalizmus - befolyásolás helyett, tudásmegosztás, összefüggések keresése, folyamatos kommunikáció a megegyezésig, hogy végül erkölcsösek lehessünk
szoclib
regi blog



homo
Vita az örökbe fogadásról
2008-07-05 19:20

Tegnapi szövegelésemhez Higgadtember az alábbi megjegyzést fűzte:
[...] Nem értek egyet azzal,hogy a családnak ne lenne feladata a nemi identitás megteremtése. A család szerintem fontos szerepet játszik az ilyesmiben. Tehát: szerintem házasodhassanak a melegek, de ne fogadhassanak gyermeket örökbe.

Először is nem állítottam, hogy a családnak nem lenne feladata a nemi identitás megteremtése, azt viszont megerősítem, hogy nem ez a család legfontosabb funkciója. A házasság lényege, hogy a házasfelek vagyoni és lelki biztonságára szolgáló közösséget jogilag is támogassa az állam. A másik funkció, hogy az így támogatott mikroközösség védett környezetet biztosítson az új nemzedék számára. Az tény, hogy a nem heteroszexuális kapcsolatra vágyók nehezen tudják továbbadni a heteroszexuális viselkedés mintáit, de az vesse rájuk az első követ, akinek a szexuális szokásait a szüleinek szexuális viselkedése alapozta meg, nem pedig a saját korosztályában és általában a társadalomban tapasztalt normák, kihívások. Ezeken felül legfőbb hatóerő az ösztön, amely a társadalmi minták ellenére (!) is biztosította, biztosítja az emberi faj fennmaradását.

A homoszexuálisokkal szemben alaptalanul súlyos hátrányos megkülönböztetés, hogy nemi identitásuk miatt általánosan alkalmatlannak nyilvánítják őket a gyermeknevelésre. Higgadtember fentebb idézett szövegében is csak a tiltást fogalmazza meg, indoklást hiába is várok (a TDP Akadémia máig is üresen kong), pedig a TDP mint párt lényege éppenhogy a nyílt vitákon keresztül elérendő tudományos megalapozottság lenne, nem pedig leegyszerűsító állítások átvétele, hangoztatása. A megalapozottság eléréséhez ajánlom elolvasásra Takács Judit Homoszexualitás és társadalom című művét, amelyben a megtalálhatjuk magyarországi homoszexualitás igényes bemutatását. A szerző alábbi gondolata megvilágítja a Higgadtember által is támogatott tiltás kegyetlenségét:

A sztereotípiák mind egyéni, mind társadalmi kontextusban működőképesek, de tartalmukat tekintve a csoportközi viselkedés jellegzetességeit közvetítik. Sztereotípiákat alkalmazni egy egyénre nem más, mint megfosztani őt személyes tulajdonságaitól, illetve e tulajdonságokat olyanokkal helyettesíteni, melyeket egy külcsoportra vonatkozóan általánosan jellemzőnek vélünk (vö. Snyder-Miene 1994:34).

Az örökbefogadásra való alkalmasságot az egyéni tulajdonságok átgondolt figyelembevétele alapján, csakis a gyermek jogainak védelmét szem előtt tartva szabad eldönteni. A jogalkotó az egyén valóságos körülményeinek, alkalmasságának vizsgálata nélkül nem veheti el (vallási, etnikai vagy nemi identitásbeli okok alapján) úgy általában senkitől sem a gyermeknevelés jogát, mert akkor az alapvető emberi jogok ellen vét. Nem is szólva arról, hogy a gyermek nyugodt környezethez való joga adott esetben jobban érvényesül egy esetleg homoszexuális beállítottságú örökbefogadó odaadó gondviselése mellett, mint az állami gondozás szakképzett, munkájukat lekiismeretesen végző, de ismeretlen nemi identitású nevelőire bízva.