Tudományos Demokrácia Pártja racionalizmus - befolyásolás helyett, tudásmegosztás, összefüggések keresése, folyamatos kommunikáció a megegyezésig, hogy végül erkölcsösek lehessünk

szoclib regi blog

morál
A középosztály ereje
2008-07-14 18:40

Tegnapelőtt arról írtam, hogy a tehetségesek és tehetősek szabadságát a liberális állam nem kívánja korlátozni, de a szabadság biztosítása mellett a törvényesség betartatását is fontos feladatának tekinti. Tegnapi szövegem a létminimumnál is alacsony jövedelműek szociális támogatásáról szólt, amit egy szociális érzékenységű állam semmiképpen nem hanyagolhat el. Van azonban az állampolgároknak egy harmadik jelentős csoportja, akik megszerzik ugyan a létminimumnál magasabb jövedelmet, de megtakarításra csak a fogyasztásuk terhére képesek. Akik azt a terhet vállalják, azok alkotják a középosztály utánpótlását.

A TDP is feladatának tekinti egy erős középosztály létrehozását, azonban a Gyurcsány Ferenc által meghirdetett államilag támogatott részvényvásárlást erre a célra alkalmatlannak tartja. Valódi középosztályt csak olyan polgárok alkothatnak, akik tehetségük révén, saját erejükből szerzik meg azt a tulajdont, amely rejtett jövedelemhelyettesítő tulajdonsága révén biztonságos védelmet biztosít a létminimum szintjére való visszaesés ellen. Nem teremthető állami támogatással középosztály, az állam csak az adóterhek mérséklésével nyithatja meg a felemelkedés lehetőségét.

A jövedelem alapú adóterheket elsősorban az alacsony jövedelműeknél kell mérsékelni, mert az alacsony jövedelemsávban a fogyasztási kényszer miatt a jövedelem nagy része mindenképpen elfogyasztásra kerül. Tőlük a fogyasztási adó továbbra is stabil adóbevételt biztosít a gazdaság visszafogása nélkül.
A létminimum fölött egy jövedelemadó-mentes sáv ösztönözzön a megtakarításra annak tudatában, hogy a létminimum alatt kapható állami támogatást is visszatérítendő kölcsönként kapja a rászorult!
Megoldható lenne a megtakarítások ösztönzése olymódon is, hogy az adózási kötelezettség létminimum fölötti jövedelemszintnél azonnal megkezdődne és az "adómentes" jövedelemhatárig az adóterhet megtakarítással lehetne kiváltani. Ennek a lehetőségnek a hátránya, hogy megmaradna a megtakarítási lehetőségeket törvényi szabályozással beszűkítő (ugyanakkor kiskapukat nyitva hagyó) állami felügyelet az egyéni döntések felelőssége helyett. Az adózási szabályokat, így az ellenőrzést is bonyolítaná ugyanakkor az adócsökkentésként elfogadható "megtakarítások" meghatározása.

Adózástechnikai nehézségeken túl problémás az állam külső ösztönző szerepe is. A vagyongyarapító mentalitásnak nem az állam atyai ösztönzése miatt, hanem a mindennapi lét nehézségeit megtapasztalva kell követendő úttá válni. Az állam ehhez a fejlődéshez a bizalommal járulhat hozzá, hogy nem vonja el adóként a lehetséges megtakarítást. Hozzájárulhat még az erőforrásokkal való takarékoskodás példájával, hogy nem oszt oda vissza, ahol nem valódi a szükség.
A középosztály egyik legfontosabb jellemzője a viszonylagos gazdagságon túl a felelős gondolkodás, a megtakarításra való erős hajlam, ami hajlam nem fejlődhet ki állami késztetés hatására. A középosztály ereje az a morál, amit a középosztályba emelkedni igyekvő polgárban az erőfeszítései és sikerei folytán kialakul.