Tudományos Demokrácia Pártja racionalizmus - befolyásolás helyett, tudásmegosztás, összefüggések keresése, folyamatos kommunikáció a megegyezésig, hogy végül erkölcsösek lehessünk

szoclib regi blog

államigazgatás
Az egyetlen út a fejlődés (6)
2008-09-04 20:00

Augusztusi első bejegyzésemben már olvasóim figyelmébe ajánlottam a Magyar Európai Üzleti Tanács(Hungarian European Business Council, HEBC) 2008 éves jelentését. Ennek a dokumentumnak a címét választottam most is alcímnek: Az egyetlen út a fejlődés. Másodszorra a multik, valamint a kis- és középvállalkozások szerepéről írtam, harmadszorra az improduktív rétegek jövedelmének megadóztatásáról szóltam, csökkentendő az elmúlt években szerzett előnyeiket a produktív rétegekkel szemben. Negyedik bejegyzésem a pártok, a civil és gazdasági szereplők közti konszenzusról szólt, ötödszörre pedig a korrupció csökkentéséről osztottam meg a gondolataimat.

Ma az államigazgatás területén tervezett változtatásokról szeretnék írni pár szót. A választásokon hatalomhoz jutott politikusok és a köztisztviselők javadalmazásáról írtam már májusban, mint az államháztartás harmadik oldaláról. Azóta csak megerősödött a nézetem, hogy a megválasztott politikusokat részben társadalmi tőkéseknek, vállalkozóknak kell tekinteni, akik a társadalmi tőke hasznából szerzett jövedelmüket el is veszíthetik egy vesztes választás után.

A TDP álláspontja szerint minden államigazgatási területen megtakarításokra van lehetőség, így a parlament létszámának jelentős és az államigazgatásban dolgozók számának további átgondolt csökkentése, a versenyelvek érvényesítése különösen fontos feladat. Két részre kell osztani a közalkalmazottak jövedelmét, az egyik rész az alapjövedelem, ami a munkaköri besorolása alapján jár neki, a másik jövedelemrészt mérhető teljesítménymutatók alapján kell számítani.

Olyan köztisztviselők számára, akiknek teljesítménye az állampolgári elégedettséggel arányos, a teljesítménnyel arányos bért az ügyfél-elégedettség alapján lehet meghatározni. Minden ügyintézés után fizetendő egy illeték, aminek csak a minimuma meghatározott. De miért fizetne többet egy ügyfél? Ennek ösztönzésére minden állampolgárt egyenlő illeték-adó befizetésére kell kötelezni (az összes adóteher ugyanilyen mértékű csökkentése mellett) , de ebből az adónemből levonható a különféle ügyek intézésekor a nem kötelezően befizetendő illetékrész. Az illeték-adót a létminimumba bele kell számítani, így létminimumnál kevesebb jövedelműek is lehetőséget kapnak ügyfélként az ügyintézők értékelésére. Az ügyintézők teljesítménybére az általuk beszedett illetékkel arányos lesz, míg az illeték az államkasszát gyarapítja.