Tudományos Demokrácia Pártja
racionalizmus - befolyásolás helyett, tudásmegosztás, összefüggések keresése, folyamatos kommunikáció a megegyezésig, hogy végül erkölcsösek lehessünk
szoclib
regi blog



kell egy csapat
A futó öröme
2008-09-14 11:00

Megszokhattuk volna már, hogy a hatalmon lévő politikusok (akik az arcélt is megedzik) a beszédeikben a tudatlan Magyarország dicsőségét és az edzők nehézségeit felnagyítva köszönik meg, hogy az ország elviselte és helyrehozta mindazt a szükségtelen kárt, amit a rivalizáló edzők okoztak. Megszokhattuk volna, de mégsem! Most is a döbbenet erejével hat rám, amit Gyurcsány Ferenc főedző úr mondott az MTI tudósítása szerint:

"Hangsúlyozta: a magyar baloldal véghez vitte a rendszerváltás óta eltelt időszak legnehezebb politikáját, egyszerre teremtett egyensúlyt, csökkentette a szociális szakadékot és javított az üzleti környezeten.
A kormányfő úgy fogalmazott: olyan dolgot vittek véghez, amelynek az értékéről Magyarország talán még nem is tud, ahogyan az ország nagyot teljesített, de talán még nem tud a saját teljesítményéről. A helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a futó célba ér, de még csak a fáradtságot érzi, az öröm csak később jön."

Sajnos, a helyzet nem ilyen rózsaszínű, hiszen a futó (hogy a hasonlatnál maradjunk) nem egyedül futott, tudjuk jól, hogy az eszement módon hizlalt ország a frissítő pontnál lemaradt, összeesett és csak az EU doppingellenőrzése akadályozta meg, hogy a maradandó károsodásokat okozó politika folytatódjék. Hogy az ólmos fáradtsággal küzdő gazdaságunkat újabb hurráoptimista szlogenek gyorsítják föl újra, azt talán már a balkezes főedző úr sem gondolhatja komolyan, de ott, ahol mindkét hírhedt főedző (bal, jobb?) a doppingban látja a megoldást, aligha várható egyhamar egészséges teljesítmény.

Vagy mégis, hiszen akad még egy-két naiv edző, aki a rendszerváltás óta hisz a doppingmentes küzdelemben, de aki csak úgy végezhetett eddig edzői munkát, ha összeállt a hírhedt doppingozókkal - mert kell egy csapat:

"És Minarik elindul a városba, hogy egybegyűjtse a csapatot... Habár a zsebe üres, a szíve szabad, mint a madár!"

Tényleg kéne egy csapat, amelyik a régi idők focijának szabályai szerint a pályán tehetséges! Olyan pályán, ahol a jobb szélső nem ballábas és nem taccsra játszik! Ahol csapatkapitány irányítja a csapatot, nem pedig a nézők bekiabálásai!

Olyan kapitány kell, aki ért a focihoz, hogy a futó öröme végül valódi legyen!