Tudományos Demokrácia Pártja
racionalizmus - befolyásolás helyett, tudásmegosztás, összefüggések keresése, folyamatos kommunikáció a megegyezésig, hogy végül erkölcsösek lehessünk
szoclib
regi blog



jószágok
Inflexiós pont
2008-03-31 08:50

Tegnapi ígéretem szerint ma fogyasztási adók és jövedelemadók kulcsainak helyes megválasztásáról fogok írni. Az adórendszerrel szemben egyik elvárás, hogy ne befolyásolja a gazdasági szereplők döntéseit. A jelenlegi adórendszer megtakarításra ösztönöz, de a megtakarítással rendelkezőknek megadja az adómentes birtoklásba való menekülés lehetőségét, ugyanis amikor a megtakarításokból nem tőke, hanem saját használatú vagyon lesz, akkor adómentessé válik, miközben a tőkehaszon továbbra is adóköteles. Új földbirtokosok, adófizetési kötelezettség nélkül, visszaléptünk az 1848 előtti időkbe!

Amíg a teljes jövedelem fogyasztásra fordítódik, addig nem kérdéses, hogy a jövedelemadó kulcsok összeadódnak. Amikor a jövedelem eléri azt a szintet, hogy a jelentkezik a megtakarítási hajlandóság, akkor a megtakarított jövedelem egy része már vagyonként, vagy tőkeként válik jövedelemteremtő erőforrássá. Amennyiben a passzív vagyon adóterhei ugyanolyan mértékűek, mint az említett vagyon tőkeként való működtetése, csakis akkor válik függetlenné az adórendszertől a megtakarítással rendelkezők döntése, hogy érdemes-e kockáztatni az aktuális gazdasági környezetben a nyereségért.

A továbbiakban a tegnapi bejegyzésekre reagálok

1. csengős zoltán I 2008 március 30. I 18:52
Teljesen egyetértek az ötlettel. Én valahogy úgy képzelném el, hogy van egy nyilvános földhivatali adatbázis, ami azt is tartalmazza, hogy a tulajdonos milyen érték után fizette meg az adót. Ha ennél az értéknél bárki legalább 30%-kal magasabb összeget ajánl az ingatlanért, akkor a tulajdonos _köteles_ azt eladni. Ilyen módon a piac maga kényszerítené ki a realisztikus önbevallást. Sokaknak abszurdnak tűnhet a nyilvános adóbevallás rendszere, nekik üzenem, hogy több elmaradott skandináv országban ma ez a gyakorlat.

Köszönöm az egyetértést! Nem elegendő az ingatlan adatbázis, mert a tervezet szerint a nem ingatlan típusú vagyontárgyak (jármű, termelési eszköz) is adókötelesek lennének. Az adó alapja pedig nem a vagyon (vagyonrész) értéke, hanem az adott típusú vagyonrész jövedelemhozó képessége.

2. anyakakas I 2008 március 30. I 20:14
Csak a végére válaszolva, mert az egészével sem értek egyet.
Szerződési szabadság elve? Önkormányzati ingatlanok adója, meg a hasonlóké? Az ingatlan lakott, használati joggal, jelzáloggal terhelt, vagy aszabadrendelkezésű ingatlan közti értékkülönbség? (eladom és benne maradok)

A szerződési szabadság elve úgy érvényesül, hogy az eladásra kötelezett tulajdonos annak adja el a tulajdonát, akinek akarja (ha az állam alulértékeltnek tekinti a vagyonbevallását). De ha nem annyi pénz cserél gazdát, amennyi a szerződésben szerepel, az ugye okirat-hamisítás, ami büntetendő. Jogszerű szerződést feltételezve a tulajdonoscserével meghatározott lesz a tulajdon reális piaci értéke. Az állam önálló gazdálkodással foglalkozó részei, így az önkormányzatok is a magánszemélyekhez hasonló módon kell adózzanak a birtokukban levő vagyon után (általánosságban a teljes magyar állami és magánvagyon jövedelemadó kötelessé válik - kiszámolandó, hogy ez mekkora adókulcs-csökkentést tesz lehetővé). Ha a tulajdonos használati jogot átad, akkor lényegében bérleti jogviszonyt létesít, így már valóságos jövedelme lesz, ami után jelenleg is köteles jövedelemadót fizetni. A jelzáloggal terhelt vagyonrész jövedelemadója úgy módosul, hogy a jelzáloghitel törlesztőrészletével csökkenteni lehet a terhelt vagyonrész jövedelemadó alapját.

2. anyakakas I 2008 március 30. I 20:14 [folytatás:]
Ha például veszek egy lakást, tehát tőkét fektetek bele, az mindaddig számomra a kiadási oldalt terheli, ameddig a rajta lévő lakbérmegtakarítás amortizálja a vételárat a ráfordított fenntartási kiadásokat és az e tőke után járó mondjuk banki kamatot, mert ha eladnám mondjuk az ingatlant akkor jövedelemadót kell fizetnem, de viszont az összes ráfordítást benne az utána fizetett adót persze kiadásként levonnám.

Az életfenntartásra költött fogyasztás ugyanúgy a kiadási oldalt terheli, mint a lakásra költött "tőke", mégis fizetjük a kiadással arányos fogyasztási adót. A lakásra elköltött pénz nem lett betéve a bankba, tehát banki kamatvesztést emlegetni legalábbis furcsa. Ezen az alapon felsorolható a kiadási oldalon minden, amire költhető lett volna a pénz lakásvétel helyett.Nem a tulajdonlás miatt keletkezik adókötelesség, hanem a tulajdonhasználat (lehetősége) miatt. Úgy kell tekinteni a tulajdonost, mint aki bérlőként lakbért fizet önmagának, mint lakáskiadónak. A pénzegyenleg nulla, de a tulajdonos lakáskiadó fele folyamatosan jövedelemre tesz szert, ezért pedig adózni
kell. Természetesen a lakásfelújításra költött költségek levonhatók, de a bennlakás által kiváltott lakbér kiadásokat jövedelemnek kell tekinteni. A jövedelemadót sehol nem szokás kiadásként levonni, de ha mégis, akkor ez csak az adókulcs mértékében okoz változást, a fizetési kötelezettséget nem érinti.

3. anyakakas I 2008 március 30. I 20:32
Elnézést a bonyolultságért. Egyszerübben, ha az államnak jár a fiktiv jövedelme utáni adó, akkor nekem jár az
ingatlan árának megfelelő minimum az állami jegybanki kamat.


Adót azért fizetünk, hogy az állam a közjavakat (honvédelem, rendvédelem, közigazgatás, bíróságok, közoktatás, közegézségügy) biztosítsa. Az általam leírt elv ezen nem kíván változtatni, csak az egyenlő teherviselés irányába mozdul el. Kamatot az fizet, aki kölcsönvesz, vagy fizetési kötelezettségét nem teljesíti időben. Ha valakinek (akár az államnak) kölcsönzöd vagyonodat, akkor jogosan jár Neked a kamat. A kapott kamat után viszont kamatadót kell fizetni.