Tudományos Demokrácia Pártja racionalizmus - befolyásolás helyett, tudásmegosztás, összefüggések keresése, folyamatos kommunikáció a megegyezésig, hogy végül erkölcsösek lehessünk

szoclib regi blog

válasz
A tisztesség kérdése
2009-01-01 14:10

"A tisztesség hosszú távon megéri." - így hangzott Sólyom László köztársasági elnök újévi beszédének utolsó mondata és szerintem legfontosabb gondolata. A beszéddel egészében egyetértek, talán két mondat hallatán támadtak felemás érzéseim, idézem a teljes bekezdést: "Én azonban most nem a politikusokhoz, hanem Önökhöz szólok. Önökön legalább annyi múlik, mint a politikusokon, sőt, szerintem több. Önök, a választópolgárok bízzák meg és hatalmazzák fel az állam működtetésére és a helyi ügyek intézésére a képviselőket, akik Önöknek felelősek. Önök ítélik meg tevékenységüket minden választáskor. De ne forduljanak el a politikától a választások között sem. Van lehetőségük a véleménynyilvánításra és a nyomásgyakorlásra, képviselőik ellenőrzésére. De ez csak egy kis része az ország életének és az Önök életének is".

A probléma szerintem nem az, hogy a választások között elfordulnak az emberek a politikától, hanem éppen ellenkezőleg, a mindennapi élet túlzott átpolitizáltsága és folyamatos feszültség miatt a választások idejére a választók érzékenységi küszöbe úgy megemelkedik, hogy a választási kampány törvényszerűen szélsőséges indulatokat szít, gyűlölködést jobb- és baloldalon egyaránt. De nem akarok újabb Orbán kritikánál leragadni, még ha a társadalom totális átpolitizálásának módszerét ő alkalmazta is a rendszerváltás óta (a zavarkeltéshez elegendő) sikerrel. A túlzott átpolitizálás elvét megfogalmazó Orbán-elszólásról ("a politikának [...] része [...] nemcsak a hatalom, hanem a társadalom is") már írtam a 2008. márciusi népszavazást megelőző napokban.

A politika a hatalom megszerzéséről-megtartásáról szól. Azonban, vegyük komolyan az Alkotmány 2. § (2) pontjának szavait, hogy a "Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja"! Ebből ugyanis az következik, hogy a hatalom forrása nem lehet a már megszerzett hatalom, hanem a választók tudása, a választók tudománya. Csakis a választók hiteles tájékoztatása tekinthető tisztességesnek, a törvény betartása és betartatása, nem pedig a megszerzett vagy várható hatalommal való fenyegetés. Tájékoztatás helyett a reklámpszichológia eszközeit kalandor gátlástalansággal alkalmazta a kormány és ellenzéke, aztán az említett paragrafus (3) pontjára ("Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom [...] kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni") hivatkozva fölléptek egymás ellen a médiákban. A választók iránti tiszteletlenség a manipuláció bármely formája. A tisztesség kérdése: én tisztességes vagyok-e, vagy ezt inkább másoktól követelem?

Amikor ezt a blogsorozatot elkezdtem, az a cél lebegett előttem, hogy a folyamatos rendszerbírálattal megjelenítem azt a fajta választói akaratot, amely elfordul a Harmadik Köztársaság bukásához vezető politikától. Nem gondolom, hogy a hatalom birtokosai (kormány és ellenzék) ennek az akaratnak jószántukból engednek, de a végső döntést mégis mi, választók hozzuk meg az urnához lépve. A választhatóság lehetőségét biztosítani az erősen pártelvű politikai térben csakis egy új a politikai párt megjelenése biztosíthatja. Gyülekezzünk és szervezzük meg mielőbb a TDP közösségét, hogy még ebben a negyedévben párttá alakulhassunk! A tisztesség kérdésére adott válaszunk az, ha a jelenlegi politikát bíráló szavainkat felelősséget is vállaló politikai tettekké változtatjuk.