![]() | Tudományos Demokrácia Pártja racionalizmus - befolyásolás helyett, tudásmegosztás, összefüggések keresése, folyamatos kommunikáció a megegyezésig, hogy végül erkölcsösek lehessünk | szoclib regi blog |
Ahogy már előbbi szövegemben is említettem, Roosevelt
gazdaságélénkítő programjának sikere a nyolcvanas évekig meghatározta a fejlett
kapitalizmus államainak beavatkozását a piaci folyamatokba a jóléti állam fenntartása
formájában. Az elvi alapot persze ismét Keynes munkáiban kell keresnünk, aki a tőke
beruházási hajlandóságának csökkenésében látta a válságok okát, ugyanis a beruházási
hajlandóság csökkenése a munka és ezáltal a fogyasztás csökkenéséhez vezet. Ezzel
az összefüggéssel én is egyetértek, de az állam beruházási tevékenységének fokozását
elégtelen megoldásnak látom. Igaz ugyan, hogy ez hatékony megoldás a legyengült
gazdaság felpörgetésére, de nem minden esetben. A magyar viszonyok között ez azért
kétes kimenetelű, mert a külkereskedelmi függésünk nagy és jelentős tőkeforrás is
elsősorban külföldről várható. Az USA hatalmas és zárt piaccal rendelkezett, amely
viszont egyáltalán nem volt tőkehiányos, csak a várható nyereséget kevesellték a
tőkések a kockázathoz képest, kivártak, de pontosan ettől a termeléslassulástól
nőtt a munkanélküliség és esett vissza a fogyasztás még jobban, ezáltal a kilátások
tovább rosszabbodtak, nőtt egy vállalkozás megtérülési kockázata. Ördögi kör.
A keynesi elvek szerint másik módja a gazdaság motorja fűtésének-hűtésének a központi
bank kamatpolitikája. Amennyiben a kamatláb alacsony, akkor nyereséges a tőkéseknek
a gazdaságba fektetni, mert a termelékenység nagyobb haszonnal kecsegtet. A kamatláb
növekedése esetén a termelési kockázattól tartózkodnak a tőkések, ezzel hűthető
a gazdaság. De a Magyar Nemzeti Banknak elsősorban a nemzeti valuta stabilitását
kell megőrizni a kamatláb meghatározásával. Az MNB függetlensége alkotmányosan biztosított.
A kormány beavatkozási lehetősége, hogy az adócsökkentéssel javítsa a tőke megtérülési
rátáját, amivel az ország tőkevonzó képességét javítja. Ez persze csak akkor hatásos,
ha a környező országok adószintjénél alacsonyabb lesz az adószint. A teljes adótömeg
csökkenthető a kiadások visszafogásával, de erről már írtam régebben, most az adózás
kiterjesztésének hatásáról szeretnék írni.
A nem elfogyasztott jövedelem, a megtakarítás egyenlő a beruházásokkal, legföljebb
a beruházás nem azonnal történik meg termelő javakba, hanem csak évek múlva. - így
Keynes. Szerintem leginkább a beruházásoknak ez az időleges eltűnése okozza
a kapitalizmus ciklusait. A tőke nem pénzformában kivonható (akár tartósan is) az
összgazdasági folyamatból, miközben a munkaerő ezt károsodás nélkül nem bírja ki.
A szükséges adóátcsoportosítást tehát nem a tőke és a munka terhelése között, hanem
a munka adóterheinek a tőke adóteher-szintjének egyformán alacsonyabb értékre csökkentése
mellett úgy kell végrehajtani, hogy közben hasonló adóteherrel kell terhelni az
összgazdasági folyamatból kivont megtakarításokat is, azaz minden vagyont. Ez persze
a kiadáscsökkentő reformokat nem teszi szükségtelenné!
Hosszú távon, teljes foglalkoztattottság mellett a tőke nyeresége pontosan megegyezik
a kamatlábbal. Ez abból következik, hogy a működő tőke a termeléshez fölvett kölcsön,
aminek kamatát (kockázatos megtérülését) a nyereség kell fedezze, (ahogy a munkaerő
fenntartását is a bér). A gazdálkodásból kivont vagyon adókulcsa a kamatláb
és a profit adókulcsának szorzata kell legyen, különben a gazdaság folyamatából
kivont megtakarítás adómentes jövedelmet hoz. Ha ugyanis nem azt hozna, akkor a
megtakarítás mindössze a gazdaság nyereségesebb területére csoportosulna át, és
nem vonnák ki a gazdaságból.
FIGYELEM!
EP képviselő kerestetik
Olvasom, hogy 22 magyar képviselő juthat be a 2009-ben az Európai Parlamentbe.
Ha legkésőbb február végéig képesek leszünk gyülekezési jogunkkal élve bejegyeztetni
az új pártot, és megtaláljuk azt az egyetlen jelöltet, aki képes lesz a jelenlegi
politikai elittel elégedetlen szavazótábort mozgósítani európai módon, ha a jelöltünk
bejutna az EP képviselők közé, akkor bizonyosak lehetünk abban, hogy a
TDP 2010-ben is túllépi az öt százalékot. Egyéb esetben is kiváló lehetőséget
ad a megmutatkozásra a tavaszi kampány. Vagy csak én gondolom így téveszmésen?!