Tudományos Demokrácia Pártja racionalizmus - befolyásolás helyett, tudásmegosztás, összefüggések keresése, folyamatos kommunikáció a megegyezésig, hogy végül erkölcsösek lehessünk

szoclib regi blog

Ahogy már előbbi szövegemben is említettem, Roosevelt gazdaságélénkítő programjának sikere a nyolcvanas évekig meghatározta a fejlett kapitalizmus államainak beavatkozását a piaci folyamatokba a jóléti állam fenntartása formájában. Az elvi alapot persze ismét Keynes munkáiban kell keresnünk, aki a tőke beruházási hajlandóságának csökkenésében látta a válságok okát, ugyanis a beruházási hajlandóság csökkenése a munka és ezáltal a fogyasztás csökkenéséhez vezet. Ezzel az összefüggéssel én is egyetértek, de az állam beruházási tevékenységének fokozását elégtelen megoldásnak látom. Igaz ugyan, hogy ez hatékony megoldás a legyengült gazdaság felpörgetésére, de nem minden esetben. A magyar viszonyok között ez azért kétes kimenetelű, mert a külkereskedelmi függésünk nagy és jelentős tőkeforrás is elsősorban külföldről várható. Az USA hatalmas és zárt piaccal rendelkezett, amely viszont egyáltalán nem volt tőkehiányos, csak a várható nyereséget kevesellték a tőkések a kockázathoz képest, kivártak, de pontosan ettől a termeléslassulástól nőtt a munkanélküliség és esett vissza a fogyasztás még jobban, ezáltal a kilátások tovább rosszabbodtak, nőtt egy vállalkozás megtérülési kockázata. Ördögi kör.

A keynesi elvek szerint másik módja a gazdaság motorja fűtésének-hűtésének a központi bank kamatpolitikája. Amennyiben a kamatláb alacsony, akkor nyereséges a tőkéseknek a gazdaságba fektetni, mert a termelékenység nagyobb haszonnal kecsegtet. A kamatláb növekedése esetén a termelési kockázattól tartózkodnak a tőkések, ezzel hűthető a gazdaság. De a Magyar Nemzeti Banknak elsősorban a nemzeti valuta stabilitását kell megőrizni a kamatláb meghatározásával. Az MNB függetlensége alkotmányosan biztosított.

A kormány beavatkozási lehetősége, hogy az adócsökkentéssel javítsa a tőke megtérülési rátáját, amivel az ország tőkevonzó képességét javítja. Ez persze csak akkor hatásos, ha a környező országok adószintjénél alacsonyabb lesz az adószint. A teljes adótömeg csökkenthető a kiadások visszafogásával, de erről már írtam régebben, most az adózás kiterjesztésének hatásáról szeretnék írni.

A nem elfogyasztott jövedelem, a megtakarítás egyenlő a beruházásokkal, legföljebb a beruházás nem azonnal történik meg termelő javakba, hanem csak évek múlva. - így Keynes. Szerintem leginkább a beruházásoknak ez az időleges eltűnése okozza a kapitalizmus ciklusait. A tőke nem pénzformában kivonható (akár tartósan is) az összgazdasági folyamatból, miközben a munkaerő ezt károsodás nélkül nem bírja ki. A szükséges adóátcsoportosítást tehát nem a tőke és a munka terhelése között, hanem a munka adóterheinek a tőke adóteher-szintjének egyformán alacsonyabb értékre csökkentése mellett úgy kell végrehajtani, hogy közben hasonló adóteherrel kell terhelni az összgazdasági folyamatból kivont megtakarításokat is, azaz minden vagyont. Ez persze a kiadáscsökkentő reformokat nem teszi szükségtelenné!

Hosszú távon, teljes foglalkoztattottság mellett a tőke nyeresége pontosan megegyezik a kamatlábbal. Ez abból következik, hogy a működő tőke a termeléshez fölvett kölcsön, aminek kamatát (kockázatos megtérülését) a nyereség kell fedezze, (ahogy a munkaerő fenntartását is a bér). A gazdálkodásból kivont vagyon adókulcsa a kamatláb és a profit adókulcsának szorzata kell legyen, különben a gazdaság folyamatából kivont megtakarítás adómentes jövedelmet hoz. Ha ugyanis nem azt hozna, akkor a megtakarítás mindössze a gazdaság nyereségesebb területére csoportosulna át, és nem vonnák ki a gazdaságból.

FIGYELEM!
EP képviselő kerestetik
Olvasom, hogy 22 magyar képviselő juthat be a 2009-ben az Európai Parlamentbe. Ha legkésőbb február végéig képesek leszünk gyülekezési jogunkkal élve bejegyeztetni az új pártot, és megtaláljuk azt az egyetlen jelöltet, aki képes lesz a jelenlegi politikai elittel elégedetlen szavazótábort mozgósítani európai módon, ha a jelöltünk bejutna az EP képviselők közé, akkor bizonyosak lehetünk abban, hogy a TDP 2010-ben is túllépi az öt százalékot. Egyéb esetben is kiváló lehetőséget ad a megmutatkozásra a tavaszi kampány. Vagy csak én gondolom így téveszmésen?!