Tudományos Demokrácia Pártja racionalizmus - befolyásolás helyett, tudásmegosztás, összefüggések keresése, folyamatos kommunikáció a megegyezésig, hogy végül erkölcsösek lehessünk

szoclib regi blog

előjogok
A kapitalizmus haszonélvezői
2008-04-15 09:25

Tegnap írtam a tőkés rendszer kárvallottjairól, ma a haszonélvezőkről szólok. Azt hinnénk, hogy a tőkések azok, de gondoljuk csak végig! A tőkések kockáztatják a vagyonukat, alkut kötnek a munkásokkal, hogy mindketten nyerjenek a termelés során. A kiszolgáltatottság miatt a munkások nyernek a legkevesebbet, rajtuk csak a szakszervezeti összefogás segíthet (nem az államilag szuggerált minimálbér). De az igazi haszonélvezők mégis azok lesznek a jelenlegi rendszerben, akik nem tőkésítik a vagyonukat.

Mindenféle termelő tevékenység célja a szükségletek kielégítése mellett a felhalmozás, azaz a vagyonképzés. Egyrészt a vagyon a használata során jövedelmet helyettesít, másrészt termelőerőként is működhet (mint a tőke), vagy áruba bocsátható ínséges időkben, ez a kincsképző szerepe.

Jelenleg a központi kormányzat csakis a vagyon tőkeként működő formáját adóztatja meg, a jövedelmet helyettesítő vagyont nem, az önkormányzatok pedig nem elég erősek a hatékony adóztatáshoz. Így lesz a tőke hátrányosabb helyzetű (merthogy a profit után adót fizet), mint a saját haszonélvezetre tartott vagyon (ami után szinte semmit nem kell adózni). A vagyon alapú adó hiánya miatt a megtakarítások inkább saját szükségletet kielégítő vagyonként halmozódnak, ahelyett, hogy a munkaerőt is aktivizáló tőkeként működnének.

Olyan ez, mintha az adómentesség pozitív diszkriminációjával az ősiség törvénye érvényesülne. Arra készteti a vagyont az adómentesség, hogy merevedjen meg, nem érdeke a tulajdonosnak jelzáloggal terhelni, hitelt fölvenni, tőkésíteni, mert akkor a haszon után adóznia kell, míg a vagyon saját használata adómentes. Elegendően nagy vagyon esetén már nem is kell a piacról fogyasztania, jövedelemadó vagy fogyasztási adó fizetése nélkül élvezheti a vagyona hasznát. Ő a kapitalizmus igazi haszonélvezője, az új birtokos.

Nem a tulajdonnal van a baj, a tulajdonlás jogát az Alkotmány alapján is védeni kell. A TDP programja csupán az egyenlő védelem elvét tartja szem előtt. Ha a tőkés haszna adóköteles, akkor a birtoklásból származó látens haszon is adóköteles kell legyen. Ha munkás arra van kényszerítve, hogy piacra vigye vagyonát (a munkaerejét), akkor a vagyonnak is piackötelesnek kell lenni. Ez annyit jelent, hogy a tulajdonos akárhogy megszabhatja a tulajdona árát, de ha az általa mondott áron vevő jelentkezik, akkor eladási kötelezettsége lesz a tulajdonosnak, vagy emelnie kell a tulajdona árát. Így a tulajdon is ugyanúgy áruvá válik, mint a munkaerő.

A vagyon áruvá válásának következményeként lehetővé válik a reális vagyonérték meghatározása különösebb állami apparátus nélkül, önbevallással, hiszen az alulértékelt vagyonra hamar akad vevő, a felülértékelt vagyon után pedig nagyobb lesz az adóteher. Az adókötelezettség a vagyon egy részének tőkésítésére ösztönzi a tulajdonost, hogy a tulajdon kitermelje a fizetendő adó mennyiségét. Az addig passzív magántulajdon megjelenik a tőkepiacon, ettől élénkül a gazdaság, csökken a munkanélküliség, ezért csökken az állam szociális kiadása, csökkenthető lesz az adóteher, stb...

Holnap a szakszervezetekről írok...