Tudományos Demokrácia Pártja racionalizmus - befolyásolás helyett, tudásmegosztás, összefüggések keresése, folyamatos kommunikáció a megegyezésig, hogy végül erkölcsösek lehessünk

szoclib regi blog

konszenzus
Az egyetlen út a fejlődés (4)
2008-08-24 18:00

Augusztusi első bejegyzésemben már olvasóim figyelmébe ajánlottam a Magyar Európai Üzleti Tanács (Hungarian European Business Council, HEBC) 2008 éves jelentését. Ennek a dokumentumnak a címét választottam most is alcímnek: Az egyetlen út a fejlődés. Másodszorra a multik, valamint a kis- és középvállalkozások szerepéről írtam, harmadszorra az improduktív rétegek jövedelmének megadóztatásáról szóltam, csökkentendő az elmúlt években szerzett előnyeiket a produktív rétegekkel szemben.

Ma a megegyezés, a konszenzus szükségességéről írok, de szerintem nem csupán a politikai pártok konszenzusára van szükség, hanem a civil szféra és a gazdaság összes szereplőjének meg kall találni a közügyekben való részvétel önpusztítás-mentes módját. A civil szféra résztvevői akkor találják meg konszenzust, ha képesek lesznek a politikai pártok felé egyértelmű megrendelőként fellépni, igényeket támasztani, ahelyett, hogy bármely valamely politikai párt számára logisztikai hátteret biztosítanak. A gazdaság apróbb szereplőinek is a GAZDASÁGI konszenzus, a szakmai szövetségekbe tömörülés adná meg a lehetőséget a "nagy halak" elleni védekezésre, nem pedig az állami részrehajlás POLITIKAI kikényszerítése. De erről még írok a közeli napokban...

A politikai pártok számára a konszenzus az, hogy befejezik végre a szavazatmaximalizáló taktikázást és Magyarország érdekeit szolgáló, a négy éves cikluson túlnyúló (ezért közösen elfogadható) stratégiával állnak elő. Az HEBC jelentés szerint is "a politikai pártok olyan mély árkot ástak egymás között, hogy az a gazdasági növekedés rovására megy. Mindez kihat az egyénekre is, a személyi ellentétek nem teszik lehetôvé megállapodások létrejöttét. Az önös érdekek felülírják az ország érdekét. Az országnak olyan vezetô tisztségviselôkre van szüksége, akik képesek a párbeszédre és a megállapodásra az ország fejlôdése érdekében."

Ha ez a konszenzus továbbra is lehetetlen, akkor a szavazóknak kell józan belátásra inteni a politikusokat a voksaikkal, azaz egy újonnan formálódó politikai erőt a parlamentbe juttatni olymértékben, hogy az a mérleg nyelve lehessen. A TDP, amennyiben akár kismértékben is megkapja a választók bizalmát, akkor sem lesz semelyik nagy párt csatlósa, hanem egy nagykoalíció összehozásán munkálkodik, amely biztosítja, hogy a jelenleg egymásnak feszülő erők magas támogatottságú alkura legyenek kényszerítve. Már írtam a nagykoalíció szükségességéről, amikor áprilisban hazamentek izgága honfitársaim. A parlamenti többség hiányában ezt tartom követendő pártstratégiának.