Tudományos Demokrácia Pártja racionalizmus - befolyásolás helyett, tudásmegosztás, összefüggések keresése, folyamatos kommunikáció a megegyezésig, hogy végül erkölcsösek lehessünk

szoclib regi blog

Minden magyarok megvilágosodott vezére óvta a Fidesz parlamenti képviselőit attól, hogy gágogjanak vagy másféle kocsmai hangulatot idéző bemutatót tartsanak a parlamentben, amikor Bajnai Gordont miniszterelnökké választották - olvastam a híradásokban. Igaz ugyan, hogy a hírt már elmosta a gyorsuló politikai folyam, de Tokfalvi barátom módszertani bevezetője eszembe juttatta, hogy az MSZP totál párjának viseletéről is írnom kell egy bejegyzést. Áprilisi ügyetlenségemnek köszönhetően elszállt jelen írás nagy része, ami jótékonyan segítette, hogy újrafogalmazzam a keserű gondolatot: a Fidesz MPP csak egyfajta lumpen polgáriságot képvisel.

Hogy ne essek a részrehajlás hibájába, idézek, a "good government" rend nagymesterének, Stumpf Istvánnak a cikkéből:
"Aki gágogni akar, az - túl azon, hogy megrekedt a humoros keménykedés bölcsődei mélységeiben, lásd még "Cúna vagy, cúna vagy!" - biztosra veszi, hogy mindenki vele ért egyet, hogy a választópolgárok többsége is átlátja, amit ő maga lát. [...] Csakhogy a választók nagy része nem a szemét használja, amikor döntést hoz. Hanem az orrát. A pökhendiséget, elbizakodottságot is szagról érzi meg, ahogy tette 2002-ben is. És az neki büdös".

Igen, a választók szagot fogtak már 2002-ben, de a Fidesz még 2006-ban is a deklasszált elégedetlenek nevében nyomult, amikor az MSZP egyáltalán nem baloldali kormányzása ellen a "rosszabbul élünk, mint négy éve" kampány-szlogennel próbálta a lecsúszottak szavazatát megszerezni. Az önerőre képtelen, de nagy osztogatásból is kimaradó lumpenpolgárság megszólítása nem mostanában kezdődött, az 1998-as Fideszt is pontosan jellemezte Szabó Miklós Úrhatnám Polgári Párt című cikke, ebből idézek:
"A Fidesz-programnak a politikai szándéka elsősorban az, hogy a rendszerváltás során deklasszálódott középrétegeket állami intézkedésekkel visszajuttassa elveszített pozíciójukba. A szándék vagy képmutató demagógia, vagy olyan pénzosztást feltételez, amely Magyarországnál jóval gazdagabb országok esetében is képtelenség volna".

Mint tudjuk a nevezett középréteg felemelése 2000-ben ténylegesen is megkezdődött, mégpedig az ország lehetőségeit, a GDP növekedését meghaladó mértékben. Amikor a Medgyessy átvette a kormányzást, akkor még fennállt a lehetőség, hogy az Orbán-kormány utolsó félévében vállalt kötelezettségekről kimondják, hogy csak kölcsönökből fedezhető, de sajnos nem így történt. Sőt! A Magyar Szocialista Párt (szerintem: nemSZP) azzal, hogy a szavazóbázisának tekintett improduktív réteget támogatta, még rosszabb állapotba sodorta az országot, mint amivel az úrhatnám polgáriság fenyegetett. A Fidesz klientúra-teremtő erőfeszítései ugyanis a produktív réteg párthű tagjainak gazdasági erejét szaporították, de nekik is rá kellett jönniük, hogy ez a gazdasági erő nem volt elegendő a hatalom megtartására. Ahogy a huszadik század elején a munkás jelző kiüresítéséből született a század két nagy rémálma a (nacionális és internacionális) lumpenproletár támogatásán alapuló állam, úgy a Fidesz a polgári jelző kiüresítésével fényesíti vonzóvá újra az állam-monopolkapitalizmus racionalitásmentes formáját, ezúttal a lumpenpolgárság támogatásával.

A Fidesz MPP a hatalom megszerzése érdekében olyan szilánkos tudatú párttá terebélyesedett, amely minden kommunikációs térben más és más arcát mutatja. Ez a viselkedés a műveltséget és a puritán megbízhatóságot jelentő polgári gondolkodással nehezen egyeztethető össze. A műveltség nem a valóság végletes leegyszerűsítése, önellentmondó fekete-fehérség, hanem a finom árnyalatok párhuzamos megjelenítésére való képességet jelent. A puritán megbízhatóság annak felismerésén alapul, hogy a (politikai) környezet kihasználása vagy semmibe vétele közvetve sokkal nagyobb veszteséget okoz, mint amennyi előnyt ad annak, aki önmérséklet nélkül kihasználja a lehetőségeket. Aki az MSZP-s oldalon keresné az önmérsékletet, az megtalálhatja a Horn kormány kétharmados többsége idején. A puritán polgári eszmények szerint az eredményesség nem pillanatnyi, hanem távlati. Persze a távlatok felismeréséhez fölvilágosodás, fölvilágosítás kellene, nem pedig demagóg populizmus. Előbbihez bátorság kell, utóbbihoz elég a gátlástalanság.

A gátlástalan rövidlátásról még szólnom kellett, de a szólás egyéni formája reménytelenül a zúgás vagy zúgolódás részévé válik, amit aztán arra használ föl a létező hatalom és ellenzéke, amire csak nem szégyell. Ezért igyekszem megalapítani a Tudományos Demokrácia Pártját, egy új Szociálliberális Fórumot amelynek jellemzőit hét mondatban próbáltam összefoglalni több mint egy éve. Egy új politikai pártot, amely a bírálat mellett reformprogramot is ad. A Fidesz kétértelmű uszításai és pusztító ellenzékisége vagy gyáva programlebegtetése távol áll a polgári eszményektől, de arra alkalmas volt, hogy a szélsőséges gondolatokat hirdetők útját rövidlátó módon megnyissa a parlamentbe. Azt hitte talán Orbán Viktor, hogy a szélsőséges gondolatok hívószavaival összecsődített tömeg követi őt, ha visszahúzódik a normalitás kényszere miatt? Tévedett, ez a réteg talált egy másik vezért, de róla majd később.

Fontosabb, hogy gyülekezzünk mi is!