Tudományos Demokrácia Pártja racionalizmus - befolyásolás helyett, tudásmegosztás, összefüggések keresése, folyamatos kommunikáció a megegyezésig, hogy végül erkölcsösek lehessünk

szoclib regi blog

pártatlan
Fakarika és közhely (3)
2009-06-14 17:45

Tegnapelőtt kezdtem meg petibatya blogjának bírálatát a formás logika hiányosságainak megmutatásával. Tegnap publikáltam jegyzeteimet a "Demokrácia és közjó" című blog első tizenöt bejegyzéséről, majd fölhívtam a figyelmet arra, hogy a blog által idealizált ballaszt miképpen akadályozza a magyar demokrácia fejlődését. Közben persze petibatya sem maradt rest, tegnap este publikálta az orbáni tekintélyelvűség dilettáns kvintesszenciáját "Erőszak, megtévesztés vagy demosztokrácia" címmel.

Érdekes szóhasználat, hogy a diktatúra és a [pártos] demokrácia esetében egyformán hatalom "megmondja", illetve a hatalomra pályázók "megmondják", hogy mit tartanak jó megoldásnak - bezzeg a demosztokrácia tekintélyes politikusai ilyet nem mondanak, ők majd csak döntenek. Petibatya összehasonlításában persze nem derül ki, hogy a normális demokráciában a pártok nem csak azt mondják meg, hogy mi lenne jó a köznek, inkább azt, hogy a hatalom birtokában milyen cselekvési programot terveznek végrehajtani. Petibatya szövegében lehetőségként sem merül föl, hogy a programjától eltérő pártot a választók megbüntetik, pedig a 2006-os önkormányzati választás és a minap lezajlott EP-képviselő választás eredményét ismerve tudhatná, hogy a választók még a gyerekbetegségekkel küzdő magyar demokrácia keretein belül is megbüntették a nekik nem tetszően kormányzó hatalmat. Az persze fontos kérdés, hogy kit választanak a helyükbe 2010-ben. A dolgok jelen állása szerint a páratlanul pártatlan és közjóakaró Orbán Viktort és csapatát - hacsak nem lesz addig más értelmes választási lehetőségük.

Van-e egyáltalán különbség a Fidesz vezére és a petibatya által elképzelt demosztokrácia idealizáltan hiteles személye közt? Lényegében semmi, hiszen mindkettő személyiség a tekintélyelv alapján jut a hatalomba, nem pedig azért, mert egy olyan cselekvési programot hirdet, amely érthető és logikus is egyszerre. Az is teljesül mindkét személyre, hogy pártatlan, hiszen közismerten nem szennyezi a tudatukat valamiféle eszme, vagy ideológia, mégis mindketten készek eldönteni, "hogy mik azok a racionális cselekvési minták és társadalmi viszonyok, amelyek a társadalom tagjai számára elfogadható egyenlőtlen viszonyok mellett képes az embernek, mint közösségi lénynek az érdekeit szolgálva a társadalom fejlődését (fennmaradását) biztosítani", röviden a közjóról, amit petibatya tegnap este körültekintően kétszer is a szánkba rágott. Hogy a két illető a hatalom birtokában mit és miért dönt majd, azt fölösleges előre firtatni, hiszen a tekintélyük okán csakis jó döntést hozhatnak. Jót röhögnék, ha az eféle jót nem tapasztaltam volna meg 2000-2002 közti időszakban.

Igaz ugyan, hogy a TDP politikai rendszerében is van szerepe a pártatlan politizálásnak, de csakis önkormányzati szinten, ahol a kisközösség érdekeinek képviselete jellemzi a képviselők döntéseit. Erről is írtam már a Tudományos Demokrácia Pártja reformtervét ismertetve, a választási rendszer kapcsán. A gazdasági reformlépéseket előbb-utóbb akármelyik hatalomra jutó párt kénytelen lesz megtenni, mert nem függetlenítheti Magyarországot a külgazdaság káros hatásaitól. A politikai pártok által kínált széteső és háttéralkukkal terhelt politikai rendszer azonban nem képes a szélsőséges politikai feszültségeket enyhíteni. Szükség van egy ellentmondásmentes és világos eszmerendszer alapján érvelő centrumpártra, aminek létrehozásához kérek segítséget a hozzám hasonlóan gondolkodóktól. Alapítsuk meg a Szociálliberális Fórumot, amely egy új centrumpárt magva lesz!

Gyülekezzünk!