Tudományos Demokrácia Pártja racionalizmus - befolyásolás helyett, tudásmegosztás, összefüggések keresése, folyamatos kommunikáció a megegyezésig, hogy végül erkölcsösek lehessünk

szoclib regi blog

kontrollforradalom
Gyülekezzünk a hatalmi játszmák ellen (6)
2009-08-05 18:10

Folytatom a több, mint két hete megkezdett bejegyzés-sorozatot, amelynek első, bukásszolgálat című részében a jelenleg is kormányzó politikusokat megbuktató, megbüntető vagy a nekik megbocsátó választói magatartást kritizáltam. A második rész az általában vett politikai elit által kedvelt vezetési formákról szólt tekintetesek címmel. A sorozat harmadik írásában azt próbáltam érzékeltetni, hogy a közjómágusok miképpen torzítják el az egyéni motivációt azzal, ahogy az állam ösztönző eszközeivel befolyásolják a szükségre adott természetes emberi reakciókat. Negyedszerre azt próbáltam bemutatni, hogy a szükség-helyzet hajtóereje miképpen biztosítja a társadalmi fejlődést, a szükségletek állami forrásokból való kielégítése helyett. Az ötödik rész az állam egyre fontosabbá váló feladatáról, a tudásmegosztás kötelezettségéről szólt, amely alatt elsősorban a gazdasági folyamatokról szerzett tudás megosztását (diffúzióját) részleteztem. Azonban a gazdasági vagy technológiai (beleértve a tudástechnológiát is) megoldásoknál is fontosabb kérdés, hogy a társadalom egésze érett-e az adott technológiák használatára, azaz képes-e a fejlettségének megfelelő technológiát megválasztani vagy a technológia határozza meg a társadalmi kapcsolatokat, konzerválva ezzel a hatalmi viszonyokat. Sajnos a magyar valóságban az utóbbi teljesül, azaz egy félfeudális társadalmi kapcsolatrendszert konzervál a posztmodern kommunikációs technológia. Ennek okairól szólok ma.

Mindenekelőtt elolvasásra ajánlom Kincsei Attila: "Technológia és társadalom az információ korában" című tankönyvét, amelyben olvashatjuk, hogy a "tudomány, a technológia és a társadalom kölcsönhatásaival foglalkozó tanulmányok (Science, Technology and Society studies, STS) körébe tartozó első írások megjelenése az 1970-es évek elejére tehető (Cutcliffe, 1990). [...] Az STS mint új tudományág alapjait az 1980-as években "a technológia társadalmi felépítését” valló irányzat (Social Construction of Technology, SCOT) fektette le, amely alapvetően mikroszinten, a fejlesztési fázisra összpontosítva vizsgálja a társadalom és a technológia kapcsolatát, és a technológiai determinizmussal szemben arra helyezi a hangsúlyt, hogy a technológiát (és a természettudományokat is) alapvetően társadalmi folyamatok határozzák meg. [...] Az STS "iskola" egy másik meghatározó, és egyre szélesebb körben alkalmazott irányzata a cselekvő-hálózatelmélet (Actor-Network-Theory, ANT). [...] Az ANT egyik meghatározó - és sokak által vitatott - kiindulópontja, hogy a társadalom természetes állapota a rendezetlenség, amelybe rendet csak a cselekvőknek a hálózatok létrehozására és stabilizálására irányuló, véget nem érő erőfeszítései vihetnek be. [...] A hálózatok létrehozásakor a cselekvők saját érdekeik érvényesítése érdekében erőforrásokat allokálnak és szövetségeket hoznak létre. A cselekvő-hálózatok építése ezért alapvetően politikai természetű, központi fogalma pedig a hatalom". [kiemelések tőlem - tdp]

A hatalommal rendelkezők persze a rendezetlenség elleni erőfeszítéseiken túl a saját hatalmi szerepük megtartására is fölhasználják a rendelkezésükre álló eszközöket. Az így kialakuló hatalmi játszmákat a legújabb kommunikációs technológiák felhasználásával vívják, ahogy ez olvasható Dányi Endre: Posztmodern kampánytechnikák és az ellenőrzés válsága című dolgozatában is, amiből eredetileg a mai írásom címét is merítettem. "Ez az írás három - mindeddig egymástól teljesen függetlenül kezelt - elmélet szintézisére törekszik. Az első a kontrollforradalom koncepciója, ami gyakorlatilag a kissé homályos és megragadhatatlan "információs forradalom" fogalmát hivatott pontosítani. A második az e-demokrácia elmélete, ami a képviseleti demokrácia információs átalakulásáról szól. Mivel a dolgozat elsősorban a politikai kommunikáció megváltozásával foglalkozik, kénytelen vagyok számos fontos jelenség és szereplő részletes bemutatásáról lemondani. Az elemzés során főként a pártok kerülnek középpontba - ehhez kapcsolódik a harmadik elmélet".

A kommunikáció témáját és intenzitását jelenleg a pártközpontok határozzák meg az elérendő céloktól és anyagi lehetőségeiktől függően, a civil társadalom magatartása többnyire a figyelő, a befogadó szerepre korlátozódik. A modern információs technológiák lehetővé tennék a társadalomban megjelenő akarat (itt most nem a népszavazás jogi formájára, hanem informális kommunikációra gondolok) megjelenítését is. A kontrollforradalom csak a politikai elit céljait szolgálja, nem a társadalom egészét. Az alkalmazható technológiákat csupán a pártok használják piackutatás formájában, vagy a véleményeket a céljaiknak megfelelő szelektív módon jelenítik meg. A politikai kommunikáció aszimmetrikus, forrásait többnyire a pártok biztosítják, amely erőforrásokra a pártfinanszírozás jogos és jogtalan útján tesznek szert. A társadalom befolyásolásának erőforrás-szükséglete folyamatosan növekszik, ami a politikai feketegazdaság növekedéséhez vezet, színlelt szerződések, a politikai korrupció kialakulását okozva. A hatalmi harcban résztvevő elit csoportok hoznak létre újabb és újabb hálózatokat pártalapítványok, különféle charták, polgári körök és más pártközeli civil szervezetek formájában, hogy minél szélesebb társadalmi kört mozgassanak meg újabb erőforrások megszerzése érdekében. Az ilyen hálózatok lényege azonban továbbra is a centralizáció, azaz kommunikáció a továbbra is egyoldalú marad, a politikai centrumtólk ez egyének felé. A centralizáció efféle kontrollforradalmával szemben a civil szféra akkor tud hatékonyan szembeszállni, ha az ehhez szükséges erőforrásai elosztottak maradnak, de erről majd a következő bejegyzésemben lesz szó.

A Tudományos Demokrácia Pártja sem tudja majd elkerülni a hatalomért való küzdelemben a centrális politikai kommunikációt, hiszen egy pártnak elsősorban azt kell világosan kommunikálni, hogy ő maga milyen elveket követ. Azt is pontosan tudatnia kell a választókkal, hogy miféle reformlépéseket köteles megtenni az a szakértői kormány, amelyet a TDP parlamenti képviselői támogatni tudnak. A párt belső kommunikációját megvalósító Szociálliberális Fórum szolgál a társadalmi folyamatokra való gyors és határozott reagálást a hatalom megszerzése, megtartása érdekében.

Gyülekezzünk a hatalmi játszmák ellen!